Háztűznéző - Ismerd meg a belvárosi Dreher-palotát!
Tudtad, hogy a fővárosban, a Kossuth Lajos utcán áll egy ház, amelyet egy építészeti bravúrral el akartak tolni a helyéről? A Legényanya című kultfilm "Túltoltuk, Béláim!" jelenetét idéző történet a Dreher-palotaként ismert épülethez kapcsolódik. Az egykor gyönyörű kupolával ékeskedő lakóház történetét járjuk most körül.
C.N. - 061.hu
A Dreher-palota helyén, az akkori Hatvani utcában állt Pest legszebb palotája. A Grassalkovich-palota telkén át húzódott korábban Pest város Árpád-kori városfala, de itt állt Pöck János Boldizsár élelmezési főbiztos háza is az 1600 évek közepén. A Ferences templommal átellenben, Grassalkovich Antal megbízásából 1730-1735 között épült városi palota Mária Terézia korában élte aranykorát, egy évszázaddal később az Első Magyar Iparbanknak, azután a budapesti főpostának, majd a rendőr- főkapitányságnak adott otthont a 19. század végi lebontásáig, amire az utca kiszélesítése miatt volt szükség.
Az egyemeletes épület középrészét egy öttengelyes rizalit alkotta, amelynek fő dísze az összekapcsolt kapuzat és az erkély motívuma volt. A kaput kétoldalt oszlopokon álló Atlasz-szobrok kísérték, s egyúttal tartották az előrehajló, törtvonalú erkélyt. Az emeleti pilaszterek az épület rangját jelzik, de lefelé keskenyedő törzsük, fejezeteik virágdísze, az ablakszemöldökök erőteljes maszk- és növényi motívuma komolyság helyett derűs összképet mutattak. Tervezője és építője Mayerhoffer András (1690-1771) Ausztriából idetelepülő építőmester volt, a hazai rokokó építészet egyik legtehetségesebb képviselője, a jellegzetesen magyarországi barokk kastélytípus megvalósítója.
A pompás épület helyére 1889-ben egy óriási bérházat építtetett ifjabb Dreher Antal sörgyáros. Az eklektikus stílusú, négy emeletes, kupolás házat Hubert József és Móry Károly tervezte, ám az Eskü-téri híd tervezésével összefüggésben keletkezett szabályozási törvény, a Hatvani utca szélesítése örökre megpecsételte az épület sorsát. Az útban álló kisebb épületeket a kisajátítási jognak köszönhetően egyszerűen elbontották, ám a rengeteg pénzen felépített Dreher palotát a család ellenállás és befolyása miatt nem rombolták le, így az évekig belógott "a képbe". Ekkoriban merült fel az épület eltolása, amelyet a chicagói baptista templom mintájára hajtottak volna végre. Ebben az időszakban szó esett a a Belvárosi plébániatemplom eltolásáról is, ám ahogy a Dreher palota transzportlása is elmaradt, így ez is.
Végül az utcai traktus lebontása, és az új homlokzat hátrébb építése mellett döntöttek, csupán a sarokkupolát tolták el 23 méterrel egy sínrendszer segítségével, amelyről az Építő Ipar című kiadvány így írt akkoriban: "A közel 20 méter magas és 9 méter átmérőjű kupolát gördítőpályára rakva emberi erővel mozgatták el egy daru segítségével a 4. emelet födémjén. Az előkészületek két és fél napig tartottak, maga az eltolás, vagy inkább húzás kerek egy napot". A világháború sajnos ezen az épületen is végérvényesen nyomott hagyott, ugyanis háborús sérülés miatt a kupolát 1948-ban elbontották.
Egy kis érdekesség: ebben a videóban megnézheted, hogyan tolták a krisztinavárosi templom 720 ezer kilós főoltárát.
Budapest egyik ékszerdobozának számos funkciója volt, sok érdekes embernek és történetnek az otthona is. A földszinten működött például 1900-ban Bárd Ferenc és Bárd Mór zenemű boltja, Pejtsik Károly fényképészete és Gerő Adolf cipészete. Az épület első emeletén működött 1894-től a „Magyar Újság" és az „Országgyűlési Értesítő" szerkesztősége, és itt volt Jutassy József orvos, bőrgyógyász, Kozmetikai Gyógyintézete és otthona is.
1902-ben a Standard Életbiztosító Társaság is beköltözött a csodás palotába, aminek magyarországi részlegét még az első világháború előtt vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Érdekes tény, hogy a bank 1937-ben szereltette be a liftet a házba, amelyet Freissler Antal tervezett.
Fotók: Budapest Régi Képekben Facebook, Fortepan
