Pesti Srácok

Nézz magyar vígjátékokat ingyen!

Nyolc évtized húsz magyar vígjátékát teszi ingyenesen elérhetővé online a Nemzeti Filmintézet (NFI) a magyar film napja alkalmából csütörtöktől 10 napon át a magyarfilmnapja.hu oldalon - közölte az NFI szerdán.

MTI

Május 20-ig ingyenesen elérhető lesz többek között a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, minden idők legnézettebb magyar filmje, a Mágnás Miska, a Liliomfi, a Mici néni két élete, a Roncsfilm és A legényanya című vígjáték is - olvasható az NFI tájékoztatójában. Teljes körűen felújítva és digitalizálva lesz látható a szocializmus szimbólumává vált A tanú, a 90-es évek egyik legnagyobb közönségsikere, a Csinibaba és a Moszkva tér című generációs kultfilm is. Mint írják, az NFI Filmarchívum munkatársai a magyar film különféle korszakaiból, nyolc évtized kiemelkedő magyar vígjátékaiból válogattak. A vígjátékokban feltűnnek a magyar film örök nevettetői és legendás arcai köztük Bodrogi Gyula, Bujtor István, Dajka Margit, Eperjes Károly, Esztergályos Cecília, Garas Dezső, Gálvölgyi János, Gobbi Hilda, Kabos Gyula, Kállai Ferenc, Kern András, Kiss Manyi, Koncz Gábor, Latabár Kálmán, Mucsi Zoltán, Őze Lajos, Pásztor Erzsi, Pécsi Ildikó, Perczel Zita, Pogány Judit vagy Reviczky Gábor.

PestiSracok facebook image

2018 óta ünneplik április 30-án A magyar film napját. Ezen a napon mutatták be 1901-ben A táncz című első magyar filmet, Zsitkovszky Béla rendezésében. A magyar filmművészet megszületése óta eltelt közel 120 év minden időszakában nagy számmal voltak jelen olyan kiemelkedő tehetségű filmalkotók, akik maradandó munkáikkal világhírűvé tették a magyar filmet és a magyarországi filmgyártást. Április 30-án őket és a magyar filmet ünnepeljük - írták a tájékoztatóban.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.