"A szív, mely Egerért dobogott, legyen az egrieké"

faszbúkra: Ezen a napon szentelték fel az egri bazilika épületét, Hild József egyik remekművét

Magyarország második legnagyobb temploma, Eger egyetlen klasszicista építménye 1831-1837 között épült Hild József, a magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakjának tervei szerint, akinek fontos szerepe volt a 19. századi Pest-Buda jellegzetes városképének kialakításában is. Sajnálatos módon a 20. századi történelem pusztításai nyomán csak kevés épületremeke maradt meg, legszebb egyházi épületei azonban ma is tündökölnek. A Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyházat ezen a napon, május 6-án szentelték fel 183 évvel ezelőtt, ennek emlékére mutatjuk be az egri bazilika épületét és ezeréves történetét.

061.hu

Szent István király az elsők között alapította az egri egyházmegyét a tíz püspökség egyikeként, feltehetően 1004-ben. Ezután kezdték el építeni a mai vár területén a Szent János evangélista tiszteletére felszentelt püspöki székesegyházat (vagy katedrálist), amelynek romjai ma is láthatók. A történelem viharai többször lerombolták az először román, majd gótikus stílusú templomot. Amikor az egri vár Perényi Péternek, I. Ferdinánd kancellárjának, a magyar hadsereg főparancsnokának és a Szent Korona őrének tulajdonába került, lehetőség nyílt a régi vár teljes átépítésére. Perényi Alessandro da Vedano itáliai várépítő mestert bízta meg az átépítések irányításával.

Az egri vár híres 1552-es ostroma során a templomban tárolt puskapor felrobbant, romba döntve a székesegyház egy részét után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok pedig a székesegyházat sem kímélték, így a kanonok testülete 1566-ban a mai bazilika területén álló Szent Mihály plébániatemplomba költözött, amely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját és Szent János az egri egyházmegye védőszentje és patrónusa lett.

Eger 1596-os eleste után a püspök és a káptalan székhelye Kassára került, ahonnan csak Telekessy István püspök (1699-1715) helyezte vissza a püspökség székhelyét Egerbe. A város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom felállítása, amelyet Telekessy püspök kezdett meg. Először felújíttatta a Szent Mihály székesegyházat, majd hozzákezdett a templomépítéshez, amelyet utódja Erdődy Gábor püspök (1715-1755) – az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva és a templomot majdnem kétszeresére bővítve – fejezett be 1727-ben. Ekkor épült fel a barokk katedrális dombjának tövében az új püspöki palota is. 1804-ben három részre osztották fel a hatalmas egri püspökség területét – ekkor jött létre a kassai és a szatmári püspökség – egyúttal VII. Pius pápa a megmaradt egri püspökséget érseki rangra emelte.

A több évszázados harcok elmúltával az ország lakossága úgy megnövekedett, hogy Pyrker János László egri érsek (1827-1847) egy, az eddigieknél még nagyobb főszékesegyház tervezésével és felépítéséről határozott. Eszterházy püspök készítette el az első terveket, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül megbízta Hild Józsefet – a magyarországi klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakját –, aki 1831 és 1836 között felépítette a mai katedrálist.

Hild 1839 után az esztergomi bazilika építésének munkáit irányította, amit akkor már tizenhét éve építettek. A kelet-nyugati irányú egri bazilika – melynek védőszentjei Szent János apostol-evangélista és Szent Mihály főangyal – felszentelésére 1837. május 6-án került sor.

• Basilica maior, azaz "nagyobb bazilika" ranggal összesen négy római templom rendelkezik (a Szent János-, a Szent Péter-, a Szent Pál- és a Nagy Szűz Mária-bazilika), míg " basilica minor (kisebb bazilika) rangú templom több mint 1400 van a világon. A basilica minor kiváltságai többek között a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén és felszerelési tárgyain, valamint az umbraculum (aranyszínű és vörös selyemből készült napernyő) és a tintinnabulum (rúdra erősített kis harang) – mindkettő a pápai hatalom jelképe – elhelyezése az oltár két oldalán. Hazánkban jelenleg 18 basilica minor rangú templom van, köztük az egri bazilika. A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a címet VI. Pál pápától.

A három hajós épületet középen egy kereszthajó metszik át, metszéspontjában a 45 méter magas, 18 méter átmérőjű nagykupolával – külső hossza 93 méter, míg belső hossza 80 méter, szélessége 33 méter, nagyobb egyházi ünnepeken akár 4-5000 hívőt is be tud fogadni. A bazilika főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér relifjeit és az angyal szobrokat faragta. A mellékoltárokon helyezték el a korábbi székesegyházból megmaradt Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket, Kracker János Lukács alkotásait.

A bazilika belső terének kialakítása ma is zajlik. 1832-ben a bécsi Josef Danhauser festette a Szent János olajba főzését ábrázoló oltárképet. Az orgonát 1864-ben építették, majd 1912-ben, 1964-ben és 2000-ben korszerűsítették. Nagyság, hangzás és technika tekintetében is az ország legjelentősebb orgonái közé tartozik. 1910-re készült el a szentély, az 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőművész festette ki a kupolát a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval és a hátsó boltozatot egy sajátos hitvallás megjelenítésével. A kép azt ábrázolja, hogy ahogy a történelem folyamán mindig, az egyház az 1950-es években is hű marad Rómához. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformjának megfelelően készült el a szembemiséző oltár. Az egyházmegye millenniumára pedig a bejárati bronzkapu, mely egyházmegyénk nevezetes eseményeinek állít emléket. A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá-szentté avatottakat ábrázolja.

Kiemelt fotó: Fortepan/Várkonyi András