Pesti Srácok

Három magyar projekt is Europa Nostra-díjas lett, köztük a Szépművészeti felújítása

Három magyar projektet is Europa Nostra-díjjal tüntettek ki idén: az elismerést a Szépművészeti Múzeum felújítása, a Gödöllői Királyi Kastély Egy Kastély titkos élete című kiállítása, valamint az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány is elnyerte.

MTI

Az Európai Unió kulturális örökség díj/Europa Nostra-díjat első alkalommal 2002-ben hirdette meg az Európai Bizottság az Europa Nostra szervezettel partnerségben. Az EU Kreatív Európa programja által támogatott díj az örökségi értékek megőrzésével, helyreállításával, kezelésével, kutatásával és az ezekkel kapcsolatos oktatással, képzéssel foglalkozó legjobb gyakorlatokat, példákat ismeri el és mutatja fel - olvasható a díj honlapján (europanostra.org).

PestiSracok facebook image

Az Európai Bizottság felhívására minden évben 30 európai országból érkeznek pályázatok, amelyeket független szakértőkből álló zsűri bírál el és választja ki a nyerteseket. Idén 15 országból összesen 21 pályázat részesült az Europa Nostra-díjban; ezúttal a Kreatív Európa programban részt nem vevő két európai ország - Svájc és Törökország - projektjei is nyertek összesen három díjat figyelemre méltó örökségmegőrző eredményeikért.

A Szépművészeti Múzeum a Megőrzés kategóriában, a Gödöllői Királyi Kastély kiállítása és az Uccu Roma Alapítvány pedig az Oktatás, képzés és figyelemfelkeltés kategóriában érdemelte ki az Europa Nostra-díjat.

A zsűri értékelése szerint a Szépművészeti Múzeum szakszerű felújításának eredménye "egy 20. század elején épült múzeum pompájának példaértékű helyreállítása. A rekonstrukció hosszú távra előretekintő, átgondolt programot mutat fel a budapesti Szépművészeti Múzeumnak (...) A kortárs megoldások egyfelől illeszkednek az eredetileg megtervezett építészeti környezethez, másfelől kiszolgálják a múzeumokkal szemben jelentkező új igényeket is". A rekonstrukció során helyreállították a 2. világháború utáni, szakszerűtlen átalakításokkal okozott károkat, valamint otthont kaptak az épületben azok a funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek egy modern múzeumban. A felújítás után a látogatók ismét azt az arcát fedezhetik fel az épületnek, amelyet a tervezők eredetileg elképzeltek - olvasható az értékelésben.

Az Egy kastély titkos élete című projekt a Gödöllői Királyi Kastély történelmének egy kevésbé ismert korszakára hívta fel a figyelmet: az 1950-es évektől 1990-ig az épület egyik része a Fővárosi Tanács szociális otthonaként, a másik pedig a szovjet hadsereg laktanyájaként működött. Annak érdekében, hogy ezen időszak történetét újra megismerhessék, a muzeológusok és egy csapat elkötelezett diák a környező lakosság visszaemlékezéseinek összegyűjtésébe kezdtek. A 12 és 18 év közötti diákok közreműködtek a koncepció fejlesztésében, a kastély történelmének kutatásában, valamint a kiállítás megtervezésében, kialakításában és reklámozásában is. Mint a zsűri méltatása kiemeli, "ez a bonyolult, összetett örökség újraértelmeződött a fiatalok által egy új közönség számára. Az online kiállítás pedig biztosítja a széles körű hozzáférést".

Az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány Budapesten, Pécsen, Miskolcon és Ózdon kínál nyolc különböző oktatási modult a kultúrák és közösségek közötti interakció és érzékenyítés, valamint a roma kulturális örökséghez és történelemhez kapcsolódó témákban; ezek közül a legnépszerűbbek a VIII. kerületi séta Budapesten és a pécsi városi séta. A zsűri értékelése szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb hosszú távú hatása a fiatal roma önkéntesek személyes fejlődése. A program hangsúlyt fektet arra, hogy a roma fiatalok moderátori és munkatapasztalatot szerezhessenek, és arra ösztönözi őket, hogy büszkék legyenek gazdag örökségükre, ami erősebbé teszi identitásukat.

"Ez az alulról indított kezdeményezés a roma embereket megerősítve foglalkozik az intoleranciával és a társadalmi kirekesztéssel, elősegítve az interakció, párbeszéd, valamint a roma kultúra ismeretének megosztását és megértését. (...) A társadalmi innováció nagyszerű példájaként az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány egy összetartóbb társadalom felépítéséhez, kulturális örökséget használva teremt a mindennapokban platformot a tapasztalatcsere és párbeszéd számára. Ez alkalmazható lehet sok más országban, ahol ezek a problémák jelen vannak" - hangsúlyozta a zsűri.

A kulturális örökség tisztelői és támogatói online szavazhatnak az idei év közönségdíjára, melynek nyertesét nyár után hirdetik ki, a 10 ezer euró pénzjutalommal járó nagydíj kitüntetettjeivel együtt.

Az előző 18 évben Magyarország két nagydíjat, három érmet, négy díjat és hét elismerő oklevelet nyert el az Europa Nostra pályázaton.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.