Pesti Srácok

Három magyar projekt is Europa Nostra-díjas lett, köztük a Szépművészeti felújítása

Három magyar projektet is Europa Nostra-díjjal tüntettek ki idén: az elismerést a Szépművészeti Múzeum felújítása, a Gödöllői Királyi Kastély Egy Kastély titkos élete című kiállítása, valamint az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány is elnyerte.

MTI

Az Európai Unió kulturális örökség díj/Europa Nostra-díjat első alkalommal 2002-ben hirdette meg az Európai Bizottság az Europa Nostra szervezettel partnerségben. Az EU Kreatív Európa programja által támogatott díj az örökségi értékek megőrzésével, helyreállításával, kezelésével, kutatásával és az ezekkel kapcsolatos oktatással, képzéssel foglalkozó legjobb gyakorlatokat, példákat ismeri el és mutatja fel - olvasható a díj honlapján (europanostra.org).

PestiSracok facebook image

Az Európai Bizottság felhívására minden évben 30 európai országból érkeznek pályázatok, amelyeket független szakértőkből álló zsűri bírál el és választja ki a nyerteseket. Idén 15 országból összesen 21 pályázat részesült az Europa Nostra-díjban; ezúttal a Kreatív Európa programban részt nem vevő két európai ország - Svájc és Törökország - projektjei is nyertek összesen három díjat figyelemre méltó örökségmegőrző eredményeikért.

A Szépművészeti Múzeum a Megőrzés kategóriában, a Gödöllői Királyi Kastély kiállítása és az Uccu Roma Alapítvány pedig az Oktatás, képzés és figyelemfelkeltés kategóriában érdemelte ki az Europa Nostra-díjat.

A zsűri értékelése szerint a Szépművészeti Múzeum szakszerű felújításának eredménye "egy 20. század elején épült múzeum pompájának példaértékű helyreállítása. A rekonstrukció hosszú távra előretekintő, átgondolt programot mutat fel a budapesti Szépművészeti Múzeumnak (...) A kortárs megoldások egyfelől illeszkednek az eredetileg megtervezett építészeti környezethez, másfelől kiszolgálják a múzeumokkal szemben jelentkező új igényeket is". A rekonstrukció során helyreállították a 2. világháború utáni, szakszerűtlen átalakításokkal okozott károkat, valamint otthont kaptak az épületben azok a funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek egy modern múzeumban. A felújítás után a látogatók ismét azt az arcát fedezhetik fel az épületnek, amelyet a tervezők eredetileg elképzeltek - olvasható az értékelésben.

Az Egy kastély titkos élete című projekt a Gödöllői Királyi Kastély történelmének egy kevésbé ismert korszakára hívta fel a figyelmet: az 1950-es évektől 1990-ig az épület egyik része a Fővárosi Tanács szociális otthonaként, a másik pedig a szovjet hadsereg laktanyájaként működött. Annak érdekében, hogy ezen időszak történetét újra megismerhessék, a muzeológusok és egy csapat elkötelezett diák a környező lakosság visszaemlékezéseinek összegyűjtésébe kezdtek. A 12 és 18 év közötti diákok közreműködtek a koncepció fejlesztésében, a kastély történelmének kutatásában, valamint a kiállítás megtervezésében, kialakításában és reklámozásában is. Mint a zsűri méltatása kiemeli, "ez a bonyolult, összetett örökség újraértelmeződött a fiatalok által egy új közönség számára. Az online kiállítás pedig biztosítja a széles körű hozzáférést".

Az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány Budapesten, Pécsen, Miskolcon és Ózdon kínál nyolc különböző oktatási modult a kultúrák és közösségek közötti interakció és érzékenyítés, valamint a roma kulturális örökséghez és történelemhez kapcsolódó témákban; ezek közül a legnépszerűbbek a VIII. kerületi séta Budapesten és a pécsi városi séta. A zsűri értékelése szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb hosszú távú hatása a fiatal roma önkéntesek személyes fejlődése. A program hangsúlyt fektet arra, hogy a roma fiatalok moderátori és munkatapasztalatot szerezhessenek, és arra ösztönözi őket, hogy büszkék legyenek gazdag örökségükre, ami erősebbé teszi identitásukat.

"Ez az alulról indított kezdeményezés a roma embereket megerősítve foglalkozik az intoleranciával és a társadalmi kirekesztéssel, elősegítve az interakció, párbeszéd, valamint a roma kultúra ismeretének megosztását és megértését. (...) A társadalmi innováció nagyszerű példájaként az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány egy összetartóbb társadalom felépítéséhez, kulturális örökséget használva teremt a mindennapokban platformot a tapasztalatcsere és párbeszéd számára. Ez alkalmazható lehet sok más országban, ahol ezek a problémák jelen vannak" - hangsúlyozta a zsűri.

A kulturális örökség tisztelői és támogatói online szavazhatnak az idei év közönségdíjára, melynek nyertesét nyár után hirdetik ki, a 10 ezer euró pénzjutalommal járó nagydíj kitüntetettjeivel együtt.

Az előző 18 évben Magyarország két nagydíjat, három érmet, négy díjat és hét elismerő oklevelet nyert el az Europa Nostra pályázaton.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.