Pesti Srácok

Ismét szuper magyar dokufilmeket nézhetünk egy hétig ingyen

Május 8. és 15. között ismét meghirdeti nagy sikert elért 5+1 filmes akcióját a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE). Ezúttal A létezés eufóriája, A monostor gyermekei, az Ütős csajok, a Cooking History, a Besence Open és a Szél viszi érhető el egy hétig ingyenesen Magyarországon. A szakmai szervezet online akadémiát és külföldről elérhető állandó videótárat is elindít.

061.HU

Az idén januárban megalakult Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete egyik kiemelt céljaként a dokumentumfilm műfajának népszerűsítését tűzte ki. A szakmai szervezet február eleji online filmes akciója keretében öt többszörösen díjnyertes, egészestés dokumentumfilmet és egy rövidfilmet (Gettó Balboa, Könnyű leckék, Nagyi projekt, Puskás Hungary, Drifter, Mignon) tett ingyenesen elérhetővé az egyesület honlapján. A filmeket több, mint ötvenezren látták az akció ideje alatt.

PestiSracok facebook image

Május 8-án, pénteken indul a MADOKE második akciója, melynek keretében ismét 5+1 fesztiválkedvenc filmet tesznek ingyenesen nézhetővé egy hétig. A filmek az egyesület honlapján elérhetőek, csak Magyarországon.

A MADOKE tavaszi 5+1 dokumentumfilmes akciójának listája:

  1. A létezés eufóriája
  2. A monostor gyermekei
  3. Ütős csajok
  4. Cooking History / Gulyáságyú
  5. Besence Open

+1 Szél viszi

A monostor gyermekei, Zurbó Dorottya (Könnyű leckék) második filmje a világ egyik legelzártabb országában, Bhutánban játszódik, amely a Himalája utolsó buddhista királysága. Itt él Gyembó és húga, Tashi, akik átlagos tinédzserek. Szabadidejükben fociznak vagy a Facebookon lógnak. Édesapjuk, Tenzin felelős a helyi buddhista monostor őrzéséért, és mivel a tisztség apáról fiúra száll, okkal reméli, hogy hamarosan ő is fiának adhatja tovább a szent feladatot. A film érzékeny családi portré a Bruttó Nemzeti Boldogságról elhíresült országban. Az alkotás szerepelt az amszterdami IDFA, a San Franciscói Filmfesztivál, a New Yorki MoMA DocFortnight versenyprogramjában. Elnyerte a Zsigmond Vilmos az Ars Sacra és a Lessiniai Filmfesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díjait. Előzetes:

A humoros, mégis drámai Besence Open, Kovács Kristóf filmje egy 120 fős zsákfaluban játszódik, ahol 126 lakosból 102 (beleértve a polgármestert is) roma, 98%-uk munkanélküli. Ám az agilis polgármester, Ignácz József minden lehetséges pályázati forrást megragad, melyek közül kettőt – egy kertészeti programról, illetve egy teniszpálya építéséről szólót – el is nyer a falu. A film megjárta az amszterdami IDFA, a One World Prague, a ZagrebDox a Szarajevói és a Clevelandi Filmfesztiválokat.

Az HBO gyártásában készült Ütős csajok két éven át követi nyomon a 7-36 év közötti bokszoló lányok történetét. Sajátos hullámvasúton ülnek, az érzelmek és a brutális harc között ingáznak, miközben felmerül a kérdés, mi motiválja, mi hajtja őket, hogy egy ilyen férfias sportágat űznek. Megéri a fájdalmat, a sérülést, a megaláztatást? A válasz összetettebb, mint gondolnánk.

Egy háborút nemcsak fegyverekkel lehet megnyerni, hanem fazekakkal is, azaz a minden körülmények között működő hadtáppal. Kerekes Péter Gulyáságyú / Cooking History című, különös filmjében a gasztronómia oldaláról közelít a huszadik század véres összecsapásaihoz. A magyar származású szlovákiai rendező száztíz hadiszakácsot keresett fel és kérdezett a túlélés fortélyairól, s a legjobb történetek mesélőit válogatta be filmjébe, amelyben nemcsak mesélteti a szereplőket, de olykor el is játszatja velük a szituációkat. A film elnyerte a nemzetközi filmkritikusok Fipresci-díját a DOK Leipzig Fesztiválon, a HotDocs Fesztiválon a zsűri különdíját, a Viennale 09 Vienna filmdíját, valamint a Chicagói Filmfesztivál legjobb dokumentumfilmjének járó elismerést.

Bartha Máté SZFE-s vizsgafilmje, a Szél viszi főszereplője a 18 éves Vivien, aki valahol a kietlen vidéken lehetetlenre vállalkozik. Még gyerekkorában választottak el édesanyjától, élete nagy részében egyik nevelőszülőtől a másikig sodródott; egyedüli támasza egy katonai ifjúsági közösség. 18 évesen, a gyámság kötelezettségétől szabadulva úgy dönt, a saját lábára áll és megváltoztatja az életét. Rendes munkáról és szerető partnerről álmodik és arról, hogy újra találkozik édesanyjával. De vajon elég erős-e ahhoz, hogy megváltoztassa sorsát? Bartha Máté filmje a 16. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon a legjobb elsőfilmes díjat kapta meg. Az alkotó hasonló témában készített fotósorozata 2018-ban elnyerte a Capa nagydíjat.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.