Pesti Srácok

Kitiltja oldaláról az állatszaporítókat a Jófogás

A hazai piacvezető apróhirdetési oldal tavaly már szigorított, április 8-tól pedig folyamatosan és végleg törli az állatszaporítók hirdetéseit, amelyekben pénzért árulnak állatokat olyan hirdetők, akik tenyésztői tevékenységüket nem tudják hiteles dokumentációval igazolni. A kitiltással a Jófogás fel szeretné hívni a figyelmet a szaporítók tevékenységének következményeire, míg az állatmenhelyek számára biztosított ingyenes felülettel az örökbefogadásra biztatja a potenciális gazdikat.

061.hu

Gyakran esik állatszaporítók áldozatául egy-egy kutya vagy macska, amely következtében a folyamatos fedeztetések során újabb és újabb kisállatok születnek. Ez gyakran genetikai rendellenességekhez, ezáltal pedig fiatal korban jelentkező, akár halálos kimenetelű betegségekhez vezet. Az állatszaporítást ugyan nem tiltja egyértelmű jogszabály, azonban az állat szükségtelen bántalmazása, illetve az öröklődő betegségben szenvedő állategyed tenyésztése, szaporítása állatkínzásnak minősül, amely a legtöbb szaporító általános tevékenységét lefedi.

PestiSracok facebook image

A Jófogás fontos feladatának tartja a figyelemfelkeltést és a szemléletformálást, valamint a jelenlegi és leendő állattulajdonosok edukációját, oldaláról ezért a tavalyi ÁSZF-szigorítást követően, 2020. április 8-tól folyamatosan és végleg törli azokat a hirdetéseket, amelyekben pénzért árulnak állatokat olyan hirdetők, akik tenyésztői tevékenységüket nem tudják hiteles dokumentációval igazolni.

- mondja Palocsay Géza, a Jófogást működtető Adevinta Classified Media Hungary Kft. ügyvezetője hozzátéve, egyértelműen látható, hogy a szigorítás óta kimagaslóan megugrott az ingyen örökbefogadható kisállatok aránya.

Forrás: vg.hu, player.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.