Pesti Srácok

L. Simon László: az NKA megérett egy ráncfelvarrásra

A kultúra hazai finanszírozásáról értekezik legújabb írásában L. Simon László író, országgyűlési képviselő, az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) korábbi elnöke. A Mandinerben közölt cikk szerint a kormány az ellenzék állításával szemben számos projekt finanszírozására költött tisztán hazai adóbevételekből, segítséget nyújtott például a BMC építéséhez nyújtott anyagi segítség. De a Baán László vezette Liget Budapest projekt részeként hazai forrásból épült meg a 37 ezer négyzetméteres múzeumi restaurálási központ, miként a Szépművészeti Román csarnoka, s már épül az új Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza. Zajlik az Operaház felújítása, amit megelőzött az operakultúrát szolgáló Erkel Színház felújítása és az új játszóhelyként és látogatóközpontként működő Eiffel Műhelyház kialakítása. S végre a vidéki közgyűjtemények területén is megindul a fejlődés: megkezdték a nagy múltú fehérvári Szent István Király Múzeum központi épületének korszerűsítéssel egybekötött tatarozását- összegzi L. Simon.

061.HU

A politikus szerint nem csak az új beruházásokra költ a kormány, hanem számos új intézmény működését finanszírozza, de nőtt az előadóművészetre fordított támogatások összege, utóbbi nyolc év alatt megötszöröződött. L Simon László szerint korábban az NKA működésére is a dinamizmus, a komoly fejlődés volt jellemző, amely az utóbbi időben visszaesett. Épp ezért a politikus szerint az NKA megérett egy ráncfelvarrásra.

PestiSracok facebook image

A politikus felidézi, tavaly már felvetődött az alap megújítása, de ebbe a tervbe az ellenzéki tüntetők belekötöttek, ám ez az ellenállás a jövőbeli fejlesztésnek tovább lehet már akadálya. "A szakállamtitkárság bizonyított a taórendszert felváltó pályázati struktúra bevezetésével, ezért az NKA dinamizálásával szintén Fekete Péter csapatát kellene megbízni."

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.