Pesti Srácok

Megvannak a múzeumi karantén-pályázat győztesei

Az elmúlt hónapokban megtapasztalt izolációra, szorongató új helyzetekre reagáltak a múzeumok egy különleges karantén-pályázat kiírásával. A pályázatot meghirdető Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum, majd a virtuális gyűjteményhez később csatlakozó Gödöllői Királyi Kastély és a Magyar Vadászati Múzeum négy kategóriában hirdetett győztest.

061.hu

A kiírásra összesen 361 alkotás érkezett. A beérkezett 185 képzőművészeti, 116 irodalmi, 40 filmes és 20 zenei pályamű különleges tükre annak, ahogyan a fiatalok megélték a COVID-19 járvány következtében átélt elszigeteltséget, bezártságot, a mindennapok drasztikus átalakulását. Az alkotók munkáikkal a kapcsolatok átalakulására, a tanulás és tapasztalatszerzés megváltozott körülményeire, lehetőségeire, a magányra, a beszűkülésre, a vágyódásra, a virtuális valóságra, egyéni reményeikre és félelmeikre is reflektáltak.

PestiSracok facebook image

A beküldött pályázatokat kategóriánként egy-egy zsűritag bírálta: Fodor Annamária előadóművész a filmeket, Nagy Gabriella, a Litera az irodalmi portál főszerkesztője a prózai és lírai alkotásokat, Szabó Balázs muzsikus a zenei műveket, Koronczi Endre képzőművész a vizuális reflexiókat értékelte. A Múzeumi karantén pályázat első helyezettje képzőművészet kategóriában Nievel Emma (18), az irodalom területén Aradi Mátyás (18), zenében Czeizer Dóra Villő (17), a filmes alkotók közül Szűcs Bence (19) lett. Nievel Emma képe egy kisállat-kereskedésben készült, ahol az ott élő állatok most is és korábban is bezárva éltek, Aradi Mátyás Koponyaszonettet írt, amely Csáth Géza klinikai szobájának fényképéből inspirálódott, Czeizer Dóra Villő Stolen cups című dala a szoros emberi kapcsolatok elhidegüléséről szól, Szűcs Bence Halotti beszéd című rövid filmje pedig a nő elvesztését használja szimbólumként. A pályaműveket a közönség virtuális kiállítás formájában ismerheti meg, várhatóan június 5-én; az online megnyitó időpontjában derül fény a pályázat különdíjasainak nevére is.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.