Pesti Srácok

Megvannak a múzeumi karantén-pályázat győztesei

Az elmúlt hónapokban megtapasztalt izolációra, szorongató új helyzetekre reagáltak a múzeumok egy különleges karantén-pályázat kiírásával. A pályázatot meghirdető Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum, majd a virtuális gyűjteményhez később csatlakozó Gödöllői Királyi Kastély és a Magyar Vadászati Múzeum négy kategóriában hirdetett győztest.

061.hu

A kiírásra összesen 361 alkotás érkezett. A beérkezett 185 képzőművészeti, 116 irodalmi, 40 filmes és 20 zenei pályamű különleges tükre annak, ahogyan a fiatalok megélték a COVID-19 járvány következtében átélt elszigeteltséget, bezártságot, a mindennapok drasztikus átalakulását. Az alkotók munkáikkal a kapcsolatok átalakulására, a tanulás és tapasztalatszerzés megváltozott körülményeire, lehetőségeire, a magányra, a beszűkülésre, a vágyódásra, a virtuális valóságra, egyéni reményeikre és félelmeikre is reflektáltak.

PestiSracok facebook image

A beküldött pályázatokat kategóriánként egy-egy zsűritag bírálta: Fodor Annamária előadóművész a filmeket, Nagy Gabriella, a Litera az irodalmi portál főszerkesztője a prózai és lírai alkotásokat, Szabó Balázs muzsikus a zenei műveket, Koronczi Endre képzőművész a vizuális reflexiókat értékelte. A Múzeumi karantén pályázat első helyezettje képzőművészet kategóriában Nievel Emma (18), az irodalom területén Aradi Mátyás (18), zenében Czeizer Dóra Villő (17), a filmes alkotók közül Szűcs Bence (19) lett. Nievel Emma képe egy kisállat-kereskedésben készült, ahol az ott élő állatok most is és korábban is bezárva éltek, Aradi Mátyás Koponyaszonettet írt, amely Csáth Géza klinikai szobájának fényképéből inspirálódott, Czeizer Dóra Villő Stolen cups című dala a szoros emberi kapcsolatok elhidegüléséről szól, Szűcs Bence Halotti beszéd című rövid filmje pedig a nő elvesztését használja szimbólumként. A pályaműveket a közönség virtuális kiállítás formájában ismerheti meg, várhatóan június 5-én; az online megnyitó időpontjában derül fény a pályázat különdíjasainak nevére is.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.