Pesti Srácok

Merünk majd színházba járni?

A kulturális programok hiányoznak a legjobban a magyaroknak - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Április elején az Egyesült Államokban, néhány napja pedig az Egyesült Királyságban is készítettek felmérést arról, hogyan változhatnak a járványhelyzetet követően a nézők színházba járási szokásai. Az Egyesült Királyságban például a rendszeres színházlátogatók alig egyötöde térne vissza azonnal a színházakba a járványhelyzet megszűnése után.

061.hu

A koronavírus-járvány ellen hatékony küzdelem jegyében országszerte bevezetett kijárási korlátozások két hónapja alatt, a kényszerű otthonlét idején a magyarok számára a legjobban a kulturális programok, valamint a vásárlás (shoppingolás) lehetősége hiányzott a legjobban - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A dobogóra 31 százalékos aránnyal még a belföldi/külföldi utazás elmaradása fért fel. Ettől csak hajszállal maradt el az étterem/vendéglátás (29 százalék), míg a sport csupán 24 százalékig jutott. A felmérés során megadott egyéb lehetőséget 29 százalék jelölte meg. A lista végén az egyik sem válasz végzett (21 százalék) - azaz ötből négy embernek biztosan volt legalább egy fájó elmaradása.

PestiSracok facebook image

A kutatásból az is kiderül, hogy a kulturális programok elmaradása a férfiak 40 százalékának, a nők 35 százalékának fájt. A tetszőleges időpontban való vásárlás/bevásárlás (shoppingolás) esetében viszont fordított a helyzet: ezt a nők 37, valamint a férfiak 31 százaléka hiányolta. Mást hiányoltak a különböző korosztályok is. Amíg a 18-39 évesek számára a tetszés szerinti vásárlás (43 százalék) és a kulturális programok kiesése (41 százalék) fájt a leginkább, addig a középkorúak (40-59 évesek) körében ez a két arány 32, illetve 31 százalék volt - miközben az egyéb súlya is 31 százalék volt. Szintén nagyon fájt a fiatalabbaknak az éttermek, valamint az utazások hiánya (39-39 százalék). A 60 év felettieket leginkább a kulturális programok hiánya (38 százalék) érintette érzékenyen, míg listájuk végén - nem meglepő módon - a vendéglátás áll (18 százalék).

Április elején az Egyesült Államokban, néhány napja pedig az Egyesült Királyságban készítettek felmérést arról, hogyan változ(hat)nak a járványhelyzetet követően a nézők színházba járási szokásai. Az egy hónappal ezelőtti, Washington környékére vonatkozó, 2762 főt érintő kutatás szerint a koronavírus-járványt követően a nézők 25%-a azonnal visszatérne a színházba, 49%-a azonban néhány hónapot várna. 27%-uk a járvány előttihez képest ritkábban, 13%-uk sűrűbben venne jegyet. A Washington környéki közönség legnagyobb félelme anyagi természetű, attól tartanak, hogy az általános recesszió, az elvesztett munkahely vagy a háztartás szabadon felhasználható jövedelmének csökkenése miatt nem tudják megengedni maguknak a színházjegyet, 46%-ukban azonban a potenciális egészségügyi veszély is felmerült mint visszatartó erő. A megkérdezettek kétharmada válaszolta azt, hogy csak akkor fontolja meg a színházba járást, ha elérhető a vakcina.

Az Egyesült Királyságban néhány napja publikálták a friss felmérés eredményét, amelyben jóval nagyobb, 86 ezres mintával dolgoztak. A közvélemény-kutatók prózai, zenés és tánc színházak, befogadó intézmények és független társulatok segítségével érték el a nézőket, akiknek 93%-a fogalmazott úgy, hogy hiányoznak nekik az élő események.

17%-uk már a karantén időszaka alatt is vásárolt jegyet jövőbeli, leginkább november utáni eseményekre. A megkérdezettek valamivel több, mint a fele (52%) elkerülné a nagyobb rendezvényeket, ha az tanácsos, 28%-uk pedig még az épületek újbóli kinyitásakor is távol maradna.

Forrás: Napi.hu, Papageno

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.