Pesti Srácok

Merünk majd színházba járni?

A kulturális programok hiányoznak a legjobban a magyaroknak - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Április elején az Egyesült Államokban, néhány napja pedig az Egyesült Királyságban is készítettek felmérést arról, hogyan változhatnak a járványhelyzetet követően a nézők színházba járási szokásai. Az Egyesült Királyságban például a rendszeres színházlátogatók alig egyötöde térne vissza azonnal a színházakba a járványhelyzet megszűnése után.

061.hu

A koronavírus-járvány ellen hatékony küzdelem jegyében országszerte bevezetett kijárási korlátozások két hónapja alatt, a kényszerű otthonlét idején a magyarok számára a legjobban a kulturális programok, valamint a vásárlás (shoppingolás) lehetősége hiányzott a legjobban - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A dobogóra 31 százalékos aránnyal még a belföldi/külföldi utazás elmaradása fért fel. Ettől csak hajszállal maradt el az étterem/vendéglátás (29 százalék), míg a sport csupán 24 százalékig jutott. A felmérés során megadott egyéb lehetőséget 29 százalék jelölte meg. A lista végén az egyik sem válasz végzett (21 százalék) - azaz ötből négy embernek biztosan volt legalább egy fájó elmaradása.

PestiSracok facebook image

A kutatásból az is kiderül, hogy a kulturális programok elmaradása a férfiak 40 százalékának, a nők 35 százalékának fájt. A tetszőleges időpontban való vásárlás/bevásárlás (shoppingolás) esetében viszont fordított a helyzet: ezt a nők 37, valamint a férfiak 31 százaléka hiányolta. Mást hiányoltak a különböző korosztályok is. Amíg a 18-39 évesek számára a tetszés szerinti vásárlás (43 százalék) és a kulturális programok kiesése (41 százalék) fájt a leginkább, addig a középkorúak (40-59 évesek) körében ez a két arány 32, illetve 31 százalék volt - miközben az egyéb súlya is 31 százalék volt. Szintén nagyon fájt a fiatalabbaknak az éttermek, valamint az utazások hiánya (39-39 százalék). A 60 év felettieket leginkább a kulturális programok hiánya (38 százalék) érintette érzékenyen, míg listájuk végén - nem meglepő módon - a vendéglátás áll (18 százalék).

Április elején az Egyesült Államokban, néhány napja pedig az Egyesült Királyságban készítettek felmérést arról, hogyan változ(hat)nak a járványhelyzetet követően a nézők színházba járási szokásai. Az egy hónappal ezelőtti, Washington környékére vonatkozó, 2762 főt érintő kutatás szerint a koronavírus-járványt követően a nézők 25%-a azonnal visszatérne a színházba, 49%-a azonban néhány hónapot várna. 27%-uk a járvány előttihez képest ritkábban, 13%-uk sűrűbben venne jegyet. A Washington környéki közönség legnagyobb félelme anyagi természetű, attól tartanak, hogy az általános recesszió, az elvesztett munkahely vagy a háztartás szabadon felhasználható jövedelmének csökkenése miatt nem tudják megengedni maguknak a színházjegyet, 46%-ukban azonban a potenciális egészségügyi veszély is felmerült mint visszatartó erő. A megkérdezettek kétharmada válaszolta azt, hogy csak akkor fontolja meg a színházba járást, ha elérhető a vakcina.

Az Egyesült Királyságban néhány napja publikálták a friss felmérés eredményét, amelyben jóval nagyobb, 86 ezres mintával dolgoztak. A közvélemény-kutatók prózai, zenés és tánc színházak, befogadó intézmények és független társulatok segítségével érték el a nézőket, akiknek 93%-a fogalmazott úgy, hogy hiányoznak nekik az élő események.

17%-uk már a karantén időszaka alatt is vásárolt jegyet jövőbeli, leginkább november utáni eseményekre. A megkérdezettek valamivel több, mint a fele (52%) elkerülné a nagyobb rendezvényeket, ha az tanácsos, 28%-uk pedig még az épületek újbóli kinyitásakor is távol maradna.

Forrás: Napi.hu, Papageno

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.