Pesti Srácok

Semmelweis-hetet rendez az Operettszínház

Az egészségügyi dolgozók előtt tisztelegve Semmelweis-hetet rendez a Budapesti Operettszínház; online “színpadán” a művészek mellett a Semmelweis Egyetem professzorai is megjelennek.

061.hu

Semmelweis Ignác tanítása a kézmosás fontosságáról világszerte újra aktualitást nyert a járványhelyzetben. Az utóbbi hetekben médiaszereplők foglalkoztak a magyar orvossal, és Semmelweis neve a világon a 10. legolvasottabb Wikipédia-szócikk lett.

PestiSracok facebook image

A koronavírus elleni harc főszereplői ritkán láthatóak a színpadon. Az egészségügyi dolgozók előtt tisztelegve a Budapesti Operettszínház tematikus hetet szentel annak a magyar orvosnak, aki korát megelőzve majdnem 200 éve felfedezte a fertőzés leküzdésének titkát. Közreműködnek a Semmelweis Egyetem olyan vezető tisztségviselői, mint Dr. Rosivall László akadémiai doktor, Széchenyi- és Khwarizmi-díjas professor emeritus, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke, dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, dr. Kellermayer Miklós ifj., a Semmelweis Egyetem professzora, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, valamint dr. Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese.

A szakmai tartalmakat Raymond J. Lustig – Matthew Doherty Semmelweis című zenés színházi alkotásából vett részletek színesítik, melyeket a Budapesti Operettszínház művészei adnak elő. Frankó Tünde a Vásártér című dalt énekli, amely az anyákról és gyermekeikről szól, Lévai Enikő pedig egy várandós nő dalát. A Semmelweis címszerepét alakító Szabó P. Szilveszter tolmácsolásában három nagyszerű tételt is hallhatnak, ezek a Kép a többi közt, a Régészet, valamint a Heuréka. A feleség dalát, Ő énrajtam bizonyít címmel, Nádasi Veronika énekli.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.