Pesti Srácok

Új online tartalmakkal készül pünkösdre a Magyar Nemzeti Múzeum

Új online tartalmakkal készülnek a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusai, szombattól pünkösdhétfőig régészeti, archaeozoológiai, művészettörténeti, numizmatikai és történeti kutatási eredményeiken keresztül mutatják be a keresztény ünnep hagyományrendszerét.

MTI

A csíksomlyói búcsú eredetéről szóló, 81 éves forrásból vett szemelvénnyel állít emléket a 2020. év rendhagyó pünkösdjének Apor Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa. Bemutatják Nagy Borbála (1904-1994) csíkszeredai írónő Pünkösdi búcsúCsíksomlyón című cikkét, amely 1939. április 1-jén jelent meg a Reményik Sándor szerkesztette Pásztortűz című kolozsvári folyóirat hasábjain.

PestiSracok facebook image

Ugyancsak szombaton Ritoók Ágnes, a Régészeti Tár vezetője egy Liptótepláról származó 14. századi kehely formájú keresztelőmedence bemutatásával arra is emlékeztet, miként kereszteltek a középkorban húsvét vagy pünkösd előestéjén.

Vasárnap reggel Gödölle Mátyás művészettörténész a 17. század második feléből származó rézmetszet segítségével a Szentlélek eljövetelének képi ábrázolását szemlélteti. Ahogyan az általa bemutatott képen is látható, a keresztény ikonográfia a Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolta. Hétfőn reggel Bárány Annamária archaeozoológus a galambszimbolika nyomába ered, írásában a feltárásokon előkerült galambcsontok és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómiai tradíciók is előkerülnek.

A minden este nyolc órakor frissülő Pénzek színes világa című videóblog numizmatikusa, Tóth Csaba vasárnap érmeken és zsetonokon keresztül a pünkösdi királyságról beszél, hétfőn Egyedül Istené a dicsőség címmel az Erdélyi Fejedelemség pénzein olvasható vallásos szövegek titkait tárja fel.

Pünkösd a Szentlélek kiáradásának keresztény ünnepe. A keresztény egyház arról emlékezik meg a húsvétot követő ötvenedik napon, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Az ünnephez számos néphagyomány kapcsolódik a pünkösdi királyságtól kezdve a pünkösdi királynéjáráson keresztül a zöldághordásig, a barátságkötő mátkálásig, a pünkösdi ladikázásig, változatos szokások maradtak fenn a különböző településeken. Ma talán a csíksomlyói búcsú a legismertebb esemény, a székelyföldi Mária-kegyhelyhez a hívek pünkösd szombatján érkeznek meg, hogy mise után felkapaszkodjanak a két Somlyó-hegy közé.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.