Pesti Srácok

Új online tartalmakkal készül pünkösdre a Magyar Nemzeti Múzeum

Új online tartalmakkal készülnek a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusai, szombattól pünkösdhétfőig régészeti, archaeozoológiai, művészettörténeti, numizmatikai és történeti kutatási eredményeiken keresztül mutatják be a keresztény ünnep hagyományrendszerét.

MTI

A csíksomlyói búcsú eredetéről szóló, 81 éves forrásból vett szemelvénnyel állít emléket a 2020. év rendhagyó pünkösdjének Apor Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa. Bemutatják Nagy Borbála (1904-1994) csíkszeredai írónő Pünkösdi búcsúCsíksomlyón című cikkét, amely 1939. április 1-jén jelent meg a Reményik Sándor szerkesztette Pásztortűz című kolozsvári folyóirat hasábjain.

PestiSracok facebook image

Ugyancsak szombaton Ritoók Ágnes, a Régészeti Tár vezetője egy Liptótepláról származó 14. századi kehely formájú keresztelőmedence bemutatásával arra is emlékeztet, miként kereszteltek a középkorban húsvét vagy pünkösd előestéjén.

Vasárnap reggel Gödölle Mátyás művészettörténész a 17. század második feléből származó rézmetszet segítségével a Szentlélek eljövetelének képi ábrázolását szemlélteti. Ahogyan az általa bemutatott képen is látható, a keresztény ikonográfia a Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolta. Hétfőn reggel Bárány Annamária archaeozoológus a galambszimbolika nyomába ered, írásában a feltárásokon előkerült galambcsontok és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómiai tradíciók is előkerülnek.

A minden este nyolc órakor frissülő Pénzek színes világa című videóblog numizmatikusa, Tóth Csaba vasárnap érmeken és zsetonokon keresztül a pünkösdi királyságról beszél, hétfőn Egyedül Istené a dicsőség címmel az Erdélyi Fejedelemség pénzein olvasható vallásos szövegek titkait tárja fel.

Pünkösd a Szentlélek kiáradásának keresztény ünnepe. A keresztény egyház arról emlékezik meg a húsvétot követő ötvenedik napon, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Az ünnephez számos néphagyomány kapcsolódik a pünkösdi királyságtól kezdve a pünkösdi királynéjáráson keresztül a zöldághordásig, a barátságkötő mátkálásig, a pünkösdi ladikázásig, változatos szokások maradtak fenn a különböző településeken. Ma talán a csíksomlyói búcsú a legismertebb esemény, a székelyföldi Mária-kegyhelyhez a hívek pünkösd szombatján érkeznek meg, hogy mise után felkapaszkodjanak a két Somlyó-hegy közé.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)