Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Virtuálisan bejárható a Magyar Nemzeti Levéltár kiállítása

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2020. május 9. 20:24

Virtuálisan bejárható a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) kiállítása, a tárlaton 12 rövidfilm mutatja be többek között a hazai bolgárok, görögök, németek, romák, valamint a mára eltűnt etnikumok képviselőinek sorsát a középkori Magyar Királyságtól napjainkig.

MTI

A MNL a gazdagon illusztrált Kik vagyunk? - Magyarországi nemzetiségek című digitális kiállítással várja az otthon maradókat, a tárlat különlegessége, hogy nem csupán a kiállítótermet járhatják be az érdeklődők, hanem a budai Várat és a levéltár historizáló stílusban épült palotáját is megnézhetik madártávlatból.

PestiSracok facebook image

A Kárpát-medencében a magyarok folyamatosan kapcsolatban álltak más nemzetiségekkel és nemzetekkel. A közös múltnak voltak felemelő és tragikus pillanatai is, azonban az etnikumok szerepe Magyarország fejlődésében tagadhatatlan. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának új, digitális kiállítása az együttélés dokumentumaiból válogat. A tárlókban kiállított eredeti oklevelek, iratok, tárgyak Magyarország nemzetiségeinek történetét beszélik el. Az etnikai térképek az évszázadok során bekövetkezett változásokat folyamatukban mutatják be. Ezzel segítséget nyújtanak hazánk örökké változó nemzetiségi összetételének megértéséhez és vizuális segédletként használhatók az oktatásban.

A Magyar Nemzeti Levéltár digitális kiállításának célja, hogy a nemzet kulturális örökségét láthatóvá és elérhetővé tegye mindenki számára. A tárlat magyarul és angolul is megtekinthető a www.kiallitas.mnl.gov.hu weboldalon - áll az összegzésben.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.