Pesti Srácok

Magyar Virtus - Velünk élő legendák - P. Mobil, a Honfoglalás lemez és a Magyarország gitár mítosza

Magyar Virtus - Velünk élő legendák - P. Mobil, a Honfoglalás lemez és a Magyarország gitár mítosza

Sorozatunk hetedik, és egyben a nyári szünet előtti utolsó részében egy legendás magyar rockzenekar két tagját látjuk vendégül. A kétforintos dal és az infláció adta olcsó poén-lehetőségek helyett elsősorban arról beszélégetünk Schuster Lórival és Sárvári Vilivel, mi a P. Mobil titka, miért lett ez a zenekar a közönség örök kedvence - de sohasem a döntéshozóké. Kiderül, hogy tényleg átszállítottak-e egy részeg biciklistát az ország egyik feléből a másikba... És nem csak bemutatjuk a banda két ikonikus gitárját, amelyek Magyarországot formálják meg, hanem meg is szólalnak a hangszerek.

Nálunk nincsenek komoly, értékelhető zenei teljesítmények, a magyar pop- és rockzene mindig a nemzetközi trendek után kullogott, a fasorba' se vagyunk... igaz? Mutassuk már meg hogy nem így van! - ezt a célt tűzte ki maga elé Kosik Kristóf, aki évtizedeken át sikeres, a nagypolitikában is fajsúlyos ügyvédként egyszer csak úgy döntött: ezentúl a hobbijának, a zenélésnek és a magyar zenetörténet kutatásának szenteli idejét. Jeszenszky Zsolt nagyjából fordított utat jár: 25 éves zeneipari múlttal a háta mögött lett "politikai hobbista", de persze zenei múltját, sem a zeneszeretetet nem tudja, nem is akarja maga mögött hagyni. A "Magyar Virtus" sorozatban egy-egy fél órára visszaveszi legkorábbi sapkáját, és ismét zenészekkel beszélget. Zsolté a szkeptikus szerep, hogy megkérdőjelezze, vagy legalábbis úgy tegyen, mintha nem értené, hogy miért is vált legendássá egy-egy honfitársunk a zene világában; Kristóf pedig az "angyal ügyvédjeként" mindegyiküket nem hogy megvédi, hanem kellően fel is magasztalja. No. és persze, hogy felbukkannak maguk az érintettek is...

PestiSracok facebook image

A videót készítette Ragács András operatőr/vágó és Dittrich Ervin operatőr

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.