Pesti Srácok

Megkapták a közös működtetésű színházak az állami támogatást

Megkapták a közös működtetésű színházak az állami támogatást

Hét budapesti és 29 vidéki kőszínház megkapta a közös működtetésű teátrumok hosszútávú működéséhez szükséges állami támogatást - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Sajtó-és Kommunikációs Főosztálya pénteken.

MTI

Annál a 7 budapesti és 29 vidéki kőszínháznál, amelyek éltek a lehetőséggel, hosszútávon biztosított a működéshez szükséges forrás, szavatolva ezzel a minőségi művészi munka feltételeit és a művészi szabadságot - olvasható a tárca közleményében. Mint írják, ilyen mértékű állami támogatás még soha nem áramlott a színházfinanszírozásba.

PestiSracok facebook image

A közlemény felidézi, hogy Magyarország kormánya idén áprilisban döntött a színházak közös működtetéséről. A kormány vállalta, hogy az állam hozzájárul a színházak alapműködéséhez: a fenntartó önkormányzatokkal egyenlő arányban, központi költségvetési támogatás formájában biztosítja a színházak működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket. A döntés célja a színházak kiszámítható és biztonságos működtetésén túl, a színházak művészeti szabadságának elismerése és biztosítása. Ezért a közös működtetők kiemelt területként kezelik a színházak szakmai és gazdálkodási biztonsága érdekében a vezetők kinevezését és a színház dolgozóinak bérfejlesztését a munkavállalók egzisztenciális és anyagi megbecsülése érdekében. Garantálva a színház szabadságát, a közös működtetők a repertoár megválasztásába, a művészi munkába nem szólhatnak bele, előzetes műsortervet nem kérhetnek be. Az igazgatók kiválasztása pedig csak szigorúan szakmai alapon történhet, az egyes szakmai bizottságok javaslatai alapján.

Az önkormányzatok március 1-jéig dönthettek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat, vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes (állami és önkormányzati) forrásból kívánják-e működtetni. Ezt követően került sor a közös működtetést szolgáló megállapodások megkötésére, és a 2020. évre szóló állami támogatás összegének megállapítására. Mint írják, 2010 óta csaknem 15 milliárd forinttal több állami pénz jut a színházak fenntartására. A kormány garantálja és biztosítja a színházak működtetéséhez szükséges forrásokat.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.