Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Elhunyt Sváby Lajos Kossuth-díjas festőművész

TRTihanyi Rita ‎ 061.hu 2020. augusztus 13. 20:06

Elhunyt Sváby Lajos festőművész. A Kossuth- és Prima Primissima díjas alkotó életének 85. évében, hosszú betegség után halt meg - tudatta csütörtökön közösségi oldalán fia, Sváby András televíziós újságíró.

MTI

Sváby Lajos 1935-ben született Abádszalókon, 1954 és 1960 között végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Pór Bertalan és Kmetty János volt a mestere. 1963-tól 1965-ig Dunaújvárosban dolgozott, 1965-től Budapesten élt. 1975-től tanárként dolgozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, amelynek 1990-1991 között megbízott, 1991-1995 között (nyugdíjba vonulásáig) rektora volt. 1995-ben a londoni Kingston Egyetem díszdoktorává avatták.

PestiSracok facebook image

Korai művei a monokróm festészet határait súrolják. 1967-es kiállításán kékes, szürkés, majdnem fekete munkákat állított ki. Változás (1969) című alkotása címében is megfogalmazza a festészetében lezajló folyamatokat; ez az első harsány, színes képe. Ebben a periódusban festett műveire az erőteljes színek mellett a háttér sötét, fekete árnyalata, a meghatározhatatlan tér jellemző (Kialakulás, 1970).

Biblikus témavilágot idéz az Izsák feláldozása (1971) című mű. Az 1980-as évektől kilépett a zárt térszerkezetből, figuráit táji környezetbe helyezte. Az 1980 körül megjelent pasztellképei konkrétabb távlatokat mutatnak, míg rajzain az időtlenséget, a tér nélküliséget jelenítette meg. Genezis (1989) című rajzsorozatát az egymásba fonódó növények és emberi testek zsúfolt együtteséből építette fel. Huszonkét rajzból áll a sorozat, ihletője a művésznek a Szentföldön tett látogatása.

Könyvek illusztrálására is vállalkozott. Számos művét közgyűjtemények őrzik, köztük a szolnoki Damjanich János Múzeum, a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria, a Magyar Nemzeti Galéria a Petőfi Irodalmi Múzeum vagy a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum.

Sváby Lajos 1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 1985-ben érdemes művészi címet, 1994-ben Kossuth-díjat kapott. 2000-ben Magyar Művészetért 2000-díjjal, 2005-ben Prima Primissima díjjal ismerték el munkásságát, emellett számos más elismerés birtokosa volt.

fotó: MTI/Kovács Sándor

Kapcsolódó témák
gyásztávirat sváby lajos
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.