Pesti Srácok

Hemingway kiadott művei hemzsegnek a "hibáktól"

Ernest Hemingway kiadott művei tele vannak pontatlanságokkal, amelyekért elődlegesen a szerkesztők és a betűszedők a felelősek - állítja egy szakértő.

MTI

A Nobel-díjas amerikai író kéziratainak jelentős részét a bostoni John F Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeum őrzi. A 20. századi amerikai irodalom kutatója, Robert W Trogdon ezeknek az eredeti iratoknak a tanulmányozása révén azonosított több száz "bakit" Hemingway publikált írásaiban - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Ezek egyike, hogy az 1926-os Fiesta című regény egyik kiadásában Marcial Salandaként szereplő torreádor neve valójában Marcial Lalanda. Trogdon szerint ennek az elírásnak a hátterében az állhat, hogy az avatatlan szem könnyen összetévesztheti Hemingway nagy L és S betűit, amelyeket nagyon hasonlóan írt. Ugyancsak nehéz megkülönböztetni az író q és g betűit: ez vezethetett ahhoz, hogy míg Hemingway kéziratában egy valódi párizsi étterem, a Cigogne neve szerepel, addig a nyomtatásban már Ciqoque olvasható.

PestiSracok facebook image

Az 1933-as A Way You'll Never Be című novella egyik jelenetében említett denevér (bat) valójában egy kalap (hat). Trogdon szerint a betűszedők megváltoztatták Hemingway központozását és az általa használt igeidőket is az új kiadásokban. A kutató szerint az Under Kilimanjaro és a Vándorünnep című írásainak 2005-ben, illetve 2009-ben megjelent kiadásait leszámítva, Hemingway egyetlen másik könyve sem jelent meg az író valódi szándékait megőrző szerkesztésben, nem úgy, mint kortársai, F. Scott Fitzgerald és William Faulkner esetében, akiknek munkáit újra kiadták javított változatban. Trogdon tanulmánya a Cambridge University Press gondozásában jelenik meg hamarosan The New Hemingway Studies címmel.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!