Pesti Srácok

Hemingway kiadott művei hemzsegnek a "hibáktól"

Ernest Hemingway kiadott művei tele vannak pontatlanságokkal, amelyekért elődlegesen a szerkesztők és a betűszedők a felelősek - állítja egy szakértő.

MTI

A Nobel-díjas amerikai író kéziratainak jelentős részét a bostoni John F Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeum őrzi. A 20. századi amerikai irodalom kutatója, Robert W Trogdon ezeknek az eredeti iratoknak a tanulmányozása révén azonosított több száz "bakit" Hemingway publikált írásaiban - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Ezek egyike, hogy az 1926-os Fiesta című regény egyik kiadásában Marcial Salandaként szereplő torreádor neve valójában Marcial Lalanda. Trogdon szerint ennek az elírásnak a hátterében az állhat, hogy az avatatlan szem könnyen összetévesztheti Hemingway nagy L és S betűit, amelyeket nagyon hasonlóan írt. Ugyancsak nehéz megkülönböztetni az író q és g betűit: ez vezethetett ahhoz, hogy míg Hemingway kéziratában egy valódi párizsi étterem, a Cigogne neve szerepel, addig a nyomtatásban már Ciqoque olvasható.

PestiSracok facebook image

Az 1933-as A Way You'll Never Be című novella egyik jelenetében említett denevér (bat) valójában egy kalap (hat). Trogdon szerint a betűszedők megváltoztatták Hemingway központozását és az általa használt igeidőket is az új kiadásokban. A kutató szerint az Under Kilimanjaro és a Vándorünnep című írásainak 2005-ben, illetve 2009-ben megjelent kiadásait leszámítva, Hemingway egyetlen másik könyve sem jelent meg az író valódi szándékait megőrző szerkesztésben, nem úgy, mint kortársai, F. Scott Fitzgerald és William Faulkner esetében, akiknek munkáit újra kiadták javított változatban. Trogdon tanulmánya a Cambridge University Press gondozásában jelenik meg hamarosan The New Hemingway Studies címmel.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)