Pesti Srácok

A 102 éves Juliska néni története című film nyerte a Kulturális Filmek Fesztiválját

A filmes eseményt augusztus 27. és 30. között immáron hatodik alkalommal rendezték meg, a fesztiválon azok a rövid internetes filmek versenyeztek, amelyek pozitív példákkal mutatják be Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta területein ma is élő helyi magyar kultúra értékeit, azok nemzeterősítő szerepét - közölték a szervezők.

MTI

A legjobb filmek készítői idén csaknem 3 millió forint értékű díjat kaptak. A fesztiválra beérkezett versenyfilmekből 22 film jutott a döntőbe a 2020. augusztus 10-ig tartó internetes közönségszavazás alapján. Ezeket a filmeket értékelte a zsűri, majd augusztus végén döntöttek a díjazottakról. A zsűri elnöke Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, a zsűri tagjai: Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője és Varjú Frigyes, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. nemzetiségi és külhoni műsorainak főszerkesztője.

PestiSracok facebook image

A fesztivál 800 ezer forintos fődíját a 102 éves Juliska néni története című filmért Deák András érdemelte ki. "Juliska néni nem csak tiszteletre méltó kort élt meg, hanem egyszerűségében szép és őszinte gondolatokat is tud mondani az élet nagy igazságairól. A székelyföldi asszony Magyarországon született, majd Trianon után egyszer csak Romániában találta magát. Az etűdből sugárzik az empatikus szeretet és a pozitív szemléletű életérzés kifejezésének szándéka" - értékelte a filmet Koltay Gábor, a zsűri elnöke.

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által felajánlott, 2. helyért járó 400 ezer forintot a Mári, a nagy festő árnyékában című film alkotói, Borbás Edina és Németh László nyerték el.

A 3. helyezettnek járó 250 ezer forint értékű díjat a Rex Videó Virágkoszorús fakereszt című filmje vihette haza, alkotója Zsigmond Attila.

A filmes mustrán több különdíjat is kiosztottak. A 300 ezer forintos közönségdíjat a Három a magyar igazság című filmjéért a Brazíliában élő, brazil és magyar állampolgárságú Costa Henryco kapta.

A rendezvény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője volt.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.