Pesti Srácok

A Ludwig Múzeum lett az Év Múzeuma

A nagy múzeumok kategóriában a Ludwig Múzeum nyerte el az Év Múzeuma 2020 díjat. A múzeumok szakmai szervezete, a Pulszky Társaság alapította díj történetében először kapta egy tisztán kortárs művészeti profilú múzeum az elismerést.

061.hu

A zsűri a múzeum szisztematikus és kiemelkedő színvonalú munkáját díjazta, melynek jelentős állomása volt az elmúlt év. A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepelte az alapításának 30. évfordulóját. Az ünnepet munkával tették emlékezetessé: Ludwig 30 címmel nagyszabású és ingyenes programsorozatot rendeztek, amelyen a közönség aktív bevonásával pop-up kiállításokkal és kapcsolódó rendezvényekkel mutatták be a tevékenységünket a gyűjteményezéstől az időszaki kiállításokig, az állományvédelemtől a digitalizálásig, a múzeumpedagógiától a kommunikációs tevékenységen át egészen a társművészeti programokig reflektálva napjaink kihívásaira, illetve a múzeum szerepének változására. A Ludwig 30 célja egy olyan intézmény bemutatása volt, amely az alapítók szándékait követve a 21. században is nyitott, sokszínű, kezdeményező és megújulásra kész.

A Ludwig Múzeum jelentős közép-kelet-európai gyűjteményével, valamint az elmúlt években a médiaművészet és a digitális tartalmak megőrzése terén kifejtett úttörő tevékenységével (MAPS nemzetközi konferenciák) mára a régió meghatározó kortárs művészeti múzeumává vált. Gyűjteményük darabjait folyamatosan kölcsönzik a világ jelentős múzeumai. Az utóbbi években kiemelt figyelem irányult a múzeum a régió kortárs művészeti törekvéseit bemutató kiállításaikra: az ex-jugoszláv művészetet, az albán és koszovói, a lengyel, a szlovák és az ukrán kortárs művészetet bemutató tárlatokra. E több éves koncepciózus munka eredménye 2019-ben érett be, amikor is a múzeum egy igen rangos nemzetközi elismerésben részesült: a magyar múzeumok közül elsőként jelölést kaptak és elnyertük a Global Fine Art Awards díját.

A múzeum egyik erőssége a múzeumpedagógiai munka. A társadalmi felelősségvállalás jegyében kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű látogatókra és a fiatalokra, a múzeumi tartalmak látogatóbarát közösségi közreadására. 2019-ben a Bauhaus 100 kiállításukhoz kapcsolódó táboruk, a „szín/forma/tér/fény” múzeumpedagógiai nívódíjban részesült. Fontos számukra, hogy más intézmények innovatív teljesítményét is ösztönözzék, ezért a kortárs művészet közvetítésének elismerésére tavaly megalapították az ARTtransfer-díjat, melyet idén is pályázat útján lehetett elnyerni.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.