Pesti Srácok

Lakatos Mónika első cigány előadóként vehette át a Womex életműdíját

Lakatos Mónika szombaton este a Müpában gálaműsor keretében vette át a világzenei expo életműdíját, a Womex Artist Awardot. Az énekesnő, aki második magyar és első cigány előadóként érdemelte ki a rangos elismerést, koncertet adott az est folyamán.

MTI

A Womexnek 2015 után másodszor volt házigazdája a magyar főváros, de programjainak többsége a járványhelyzet és a határzár miatt csak virtuálisan valósult meg. Az elmúlt napokban azonban élő koncertek is voltak a Müpában a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál részeként megvalósuló Budapest Ritmo feat. Womex keretében. Emellett a konferencia-beszélgetések egy részét is a Müpából közvetítette a szervező Hangvető.

PestiSracok facebook image

- mondta Lakatos Mónika korábban.

Az életműdíjat korábban csak egy magyar előadó, a Muzsikás együttes kapta meg 2008-ban. A zenekar a szombati gálán is színpadra lépett és miközben a kalotaszegi hajnalit játszották, csatlakozott hozzájuk Lakatos Mónika. A közös produkciót követően köszöntötte az új életműdíjast Hamar Dániel, a Muzsikás vezetője, majd Lakatos Mónika a Romengo és a Cigány Hangok közreműködésével adott koncertet.

Az 1994 óta évről évre megszervezett Womexen a világzenei színtér rangos elismerését, az életműdíját mások mellett olyan neves előadók kapták már meg, mint a pakisztáni Nusrat Fateh Ali Khan, a dél-afrikai Hugh Masekela, a finn Värttinä, a portugál Mariza, a trinidadi Calypso Rose, a szenegáli Cheikh Lo vagy az amerikai Kronos Quartet. A Müpa színpadán Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója olvasta fel a Womex Lakatos Mónikának szóló méltatását. Mint kiemelte, az énekesnő csodálatos hangja mellett művészetében hitelesen közvetíti az érzelmeket, sokrétűen jeleníti meg a cigány hagyományokat. "Az életműdíj egyszerre szól a művészi nagyságnak és a személyes emberi kiválóságnak, a példamutatásnak" - tette hozzá Weyer Balázs.

Az énekesnő Budapesten, oláh cigány családban született. A szélesebb közönség 1996-ban figyelt fel rá, amikor első cigány előadóként népdal kategóriában megnyerte a Ki mit tud?-ot. Férjével egy ideig a Romano Dromban játszottak, majd 2004-ben megalakult közös családi formációjuk, a Romengo. A csapat eddigi mindkét lemeze, a 2010-es Kétháné, valamint a négy évvel későbbi Nagyecsed-Budapest felkerült a rangos nemzetközi világzenei toplistára, a WMCE-re, akárcsak Mónika első szólólemeze, a 2018-ban kiadott Romanimo. Az énekesnő új albuma, a Hangszín, amelyet a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok elnevezésű együttessel készített, a közeljövőben jelenik meg. Az énekesnő a Romengóval bejárta a világot: zenéltek Indiában, Délkelet-Ázsiában, Mexikóban, tavaly ősszel Dél-Amerika három országában.

A Budapest Ritmo feat. Womex-estek keretében négy magyar zenekar adott koncertet az elmúlt napokban a Müpa Fesztivál Színházában, őket válogatták be a fesztivál showcase előadói közé. Október 22-én a Magos és az Ötödik Évszak, 23-án a Babra és a Dalinda lépett fel. Az a cappella magyar népdalokat éneklő Dalinda - Nádasdy Fanni, Tímár Sára és Paár Julianna triója - szombaton este a Müpában átvette a Budapest a fiatal tehetségekért-díjat Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettestől. A Womex-program keretében a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben adott koncertet csütörtökön Lajkó Félix és zenekara, pénteken pedig a Parno Graszt.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?