Pesti Srácok

Básti Juli kapja a Páger Antal-színészdíjat

Básti Juli kapja a Páger Antal-színészdíjat

Básti Juli kapja jövőre a Páger Antal-színészdíjat - jelentette be Farkas Éva Erzsébet makói polgármester közösségi oldalán. Az erőteljes, érzelemgazdag színésznőt számos filmben láthatta a közönség, sokszínű hangját pedig gyakran kölcsönözte külföldi színésznőknek filmeken, sorozatokban.

MTI

A politikus felidézte, hogy a makói képviselő-testület 2001-ben döntött az elismerés alapításáról. A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A szakmai kuratórium - Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája - javaslata alapján a képviselők az év végén döntenek a díjazott személyéről, a díjat pedig ünnepélyes keretek között a következő januárban vagy februárban adják át. A polgármester elmondta, erre jövőre várhatóan csak később, a járvány lezárultát követően kerülhet sor.

PestiSracok facebook image

A kuratórium idén a színházszerető közönség szeretetét is kifejezve, egyhangúlag úgy döntött, hogy Básti Juli veheti majd át az elismerést, "Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását.

Básti Juli Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa színművészek gyermeke, Budapesten született 1957. augusztus 10-én. A színház természetes közeg volt számára, gyakran járt be anyjával munkahelyére, a Nemzeti Színházba, de nem volt határozott szándéka, hogy szülei örökébe lépjen. Érettségi után végül mégis úgy határozott, hogy felvételizik a színművészeti főiskolára, ahol Major Tamás és Székely Gábor tanítványaként végzett. 1980-ban, friss diplomával a kezében a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, majd 1984-től a budapesti Katona József Színház, 2003-tól 2015-ig a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, 2015-ben csatlakozott a Centrál Színházhoz.

Számos filmben láthatta a közönség, sokszínű hangját pedig gyakran kölcsönözte külföldi színésznőknek filmeken, sorozatokban. 1998-ban Hallgass kicsit címmel Cserhalmi Györggyel közös nagylemeze jelent meg, amelyen Dés László és Bereményi Gáza dalait énekelték, majd 2008-ban Udvaros Dorottya, Cserhalmi György és Kulka János társaságában, Férfi és nő címmel ugyancsak Dés dalait adták elő, amelyeket CD-n és DVD-n is forgalmaztak.

Munkáját a többi közt Kossuth-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.