Pesti Srácok

Kocsis Zoltánra emlékezik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Kocsis Zoltánra emlékezik koncertjével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar pénteken a budapesti Müpában.

MTI

Kocsis Zoltán, aki zongoraművészként, zeneszerzőként, pedagógusként és karmesterként egyaránt beírta nevét a magyar zenetörténet könyvébe, 2016. november 6-án hunyt el hatvannégy éves korában. A művész 1997-ben vette át az Állami Hangversenyzenekar vezetését, amely irányításával - Nemzeti Filharmonikus Zenekarként - néhány év alatt világklasszis együttessé fejlődött.

PestiSracok facebook image

A pénteki hangverseny minden száma a nagy művész tevékenységének egy-egy fejezetére utal - közölték a Nemzeti Filharmonikusok hétfőn. Elsőként Cser Ádám vezényli az Egmont-nyitányt. A mű forradalmi hangja illik Kocsis emlékéhez, a fiatal pianistát vérbeli zenei lázadóként ismerte meg a hetvenes évek közönsége.


Kocsis Zoltán elhivatott Liszt-előadó volt, sokoldalúsága, a magyar zeneéletben játszott "mindenesi" szerepe is sokban emlékeztet a nagy 19. századi zeneszerző-zongoraművész-karmester-pedagógus alakjára. Ezért ezen az estén Liszt művei állnak a középpontban Kovács János vezényletével. Elsőként Liszt rendhagyó zongoraversenye, a Haláltánc szólal meg Balog József szólójával, a zongoraművész maga is fellépett Kocsis Zoltán vezényletével. Ezután előbb Liszt Ave Mariája hangzik el, majd ugyanez a mű Kocsis átiratában csendül fel, arra emlékeztetve, hogy a zeneszerző Kocsis nagy elődjeit - Bartókot, Kodályt, Debussyt, Rahmanyinovot - szolgálta átirataival. A koncert Beethoven VII. szimfóniájával zárul.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.