Pesti Srácok

Kocsis Zoltánra emlékezik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Kocsis Zoltánra emlékezik koncertjével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar pénteken a budapesti Müpában.

MTI

Kocsis Zoltán, aki zongoraművészként, zeneszerzőként, pedagógusként és karmesterként egyaránt beírta nevét a magyar zenetörténet könyvébe, 2016. november 6-án hunyt el hatvannégy éves korában. A művész 1997-ben vette át az Állami Hangversenyzenekar vezetését, amely irányításával - Nemzeti Filharmonikus Zenekarként - néhány év alatt világklasszis együttessé fejlődött.

PestiSracok facebook image

A pénteki hangverseny minden száma a nagy művész tevékenységének egy-egy fejezetére utal - közölték a Nemzeti Filharmonikusok hétfőn. Elsőként Cser Ádám vezényli az Egmont-nyitányt. A mű forradalmi hangja illik Kocsis emlékéhez, a fiatal pianistát vérbeli zenei lázadóként ismerte meg a hetvenes évek közönsége.


Kocsis Zoltán elhivatott Liszt-előadó volt, sokoldalúsága, a magyar zeneéletben játszott "mindenesi" szerepe is sokban emlékeztet a nagy 19. századi zeneszerző-zongoraművész-karmester-pedagógus alakjára. Ezért ezen az estén Liszt művei állnak a középpontban Kovács János vezényletével. Elsőként Liszt rendhagyó zongoraversenye, a Haláltánc szólal meg Balog József szólójával, a zongoraművész maga is fellépett Kocsis Zoltán vezényletével. Ezután előbb Liszt Ave Mariája hangzik el, majd ugyanez a mű Kocsis átiratában csendül fel, arra emlékeztetve, hogy a zeneszerző Kocsis nagy elődjeit - Bartókot, Kodályt, Debussyt, Rahmanyinovot - szolgálta átirataival. A koncert Beethoven VII. szimfóniájával zárul.

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)