Pesti Srácok

Negyvennégy millió forintot fizettek Reigl Judit festményéért

Reigl Judit 44 millió forintos áron leütött, Gomolygás, Csavarás, Oszlop, Fém című festménye lett a Virág Judit Galéria vasárnap esti online kortárs aukciójának legdrágábban elkelt tétele.

MTI

"Az a lendület, amit az élő személyes jelenlét biztosít az árveréseken, az online térben nincs meg, de ezzel együtt nagy licitek és magas árak születtek. Várakozás felett és átütő sikerrel tudtuk megrendezni kortárs árverésünket" - hangsúlyozta Törő István ügyvezető igazgató az árverés után. A képek 20-30 százalékának leütési ára meghaladta a felső becsértéket. Ide tartozik az idén nyáron elhunyt Reigl Judit, az egyik legsikeresebb magyar származású kortárs művész alkotása, valamint Lakner László Rózsák című olajképe, amely 12 millió forintról indulva végül 36 millió forintért kelt el.

PestiSracok facebook image

Az aukciós anyagból kilenc-tíz képet is tízmillió vagy a feletti áron árvereztek el. "Még soha nem fordult elő magyar kortárs árverésen, hogy ennyi tízmilliós eredmény született, sorozatban dőltek meg az életműrekordok és sok helyen átírtuk a toplistákat is" - emelte ki az ügyvezető igazgató, hozzátéve: ez az eredmény a magyar kortárs piac erősödését és egy-egy kiemelkedő kép iránti érdeklődést mutatja.

Keserü Ilonának egyéni rekordja született: az 1969-ben készült Cérnás című képe 12 millió forintos kikiáltási árról, élénk licitharc mellett kúszott fel 28 millió forintra. Életműrekordot döntött Frey Krisztián La Virgine című alkotása, amely 9,5 millió forintért kelt el; Konkoly Gyula Második világháború című festménye, amelyet 7,5 millió forintról indulva 10 millió forintnál ütöttek le. Fajó János 1968-ban készített Kék ölelés című festménye is rekordot ért el 12 millió forintos leütéssel, de Türk Péter Kérdőjeles képe is csúcsot döntött, 6 millió forintos leütési árral. Törő István kiemelte még Bak Imre 1982-es Fekete-fehér II. című alkotását, amely 7,5 millióról indulva végül 17 millió forintért kel el. Bak Imre november elején rekordot döntött egy varsói árverésen: az Orange című geometrikus absztrakt festményért 46,2 millió forintnak megfelelő összeget fizettek.

Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy tavaly rendeztek először kortárs árverést. "Az idei sokkal jobban sikerült, végösszegben túlszárnyalja a tavalyi eredményt, az összleütés legalább 300-350 millió forintot érhet el" - mondta.
Az ügyvezető igazgató szerint a műtárgypiac nemcsak stabilizálódott tavaly óta, hanem előre is lépett és bár online tartották az idei eseményt, mégis olyan eredményeket értek el, mintha élőben zajlott volna. Akár már a jövő év első felében is elképzelhető, hogy újra tartanak kortárs aukciót - tette hozzá ki Törő István.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.