Leslie Mandoki: Új törésvonal az egykori vasfüggöny helyén
"2020 végén nem az a kérdés, hogy a magyarok európaiak-e, hanem hogy hova tart egyáltalán Európa? Az EU a szuverén nemzetek Európája, a színes Európa, ahol a helyi kultúrák különbözősége adja az erőt? Ahol egy a katalán, skót, dél-tiroli és székely egyaránt európainak érzi magát? Vagy a progresszív ideológia győz, ami az egységes európai identitást tartja célnak, és ennek megfelelően minél több nemzetállami kompetenciát ruházna át a brüsszeli intézményekre?" - emeli ki publicisztikájában Leslie Mandoki. Alább a teljes írást közöljük:
A vasfüggöny helyén új politikai törésvonal épült
Nincs még egy olyan nemzet a kontinensen, ami történelmileg jobban rá lenne utalva egy közös Európára, mint Magyarország. Egy ország, amely rengeteg polgárát vesztette el a harcokban, világégésekben, és amelynek még ennél is többen rekedtek kívül a saját határain. A brassóiak, pozsonyiak, felvidékiek, a vajdaságiak és székelyek csak az EU-ban élhetik meg kulturálisan a magyarságukat.
S honnan az értetlenség? Nyugaton ma olyan második-harmadik generációs politikai döntéshozók és mediális véleményformálók ülnek vezető pozíciókban, akik nem kiharcolták, hanem örökölték a szabadságukat. Ezzel szemben a keleti blokk egykori országainak vezetői maguk vívták ki a jogállamiság lehetőségét. A vasfüggönyön innen évtizedeken keresztül tabu volt a nemzeti hovatartozás definiálása, megélése. A szovjet elnyomás által hazánkra kényszerített internacionálé létezett csak Hanoitól Havannáig, abban az úgynevezett második világban. Így a magyar lélekben természetes az idegenkedés a rendszertől, amiben egy messzi távoli fővárosból mondták meg, mi a jó és rossz, és a jogállamiság helyett a szubjektivitás vezérelt, és a cenzúra és a határzár volt a természetes.
A migráció megítélésében lévő különbség
A Lehmann Brothers bedőlésével szimbolizált pénzügyi világválság nyilvánvalóvá tette, hogy a kapitalizmusnak a szocializmus felett aratott győzelmét követően kialakult kapzsi mámor hová vezet: a kaszinókapitalizmushoz. Amikor a tőzsdén már a csökkenő árfolyam is nyerészkednek.
Magyarország azonban más választ adott a világgazdasági krízisre: munkaközpontú társadalmat, a szociális piacgazdasághoz való visszatérést, ökotudatos fejlődést. Ez természetesen szemben áll a kaszinókapitalizmussal, ahol a pénz gyorsabban termel pénzt, mint a tisztes munka.
Itt két különböző világképről van szó. Ez magyarázza azt is, miért lett a migrációs válságból is ekkora konfliktus. A német parlamentben túlnyomó többségben vannak a korlátozatlan és kontrollálatlan bevándorlás hívei. A magyar parlamentben éppen ellenkezőleg. Mindkettő törvényhozást demokratikusan választották. A magyarok nem akarnak beleszólni, hogyan működjön a német állam. Ugyanígy üdvözítő, ha a német politika sem avatkozik bele a magyar ügyekbe. Más utak, más megoldások, amelyek között ellentét feszül.
Nem a migrációs témájával kezdődött azonban a konfliktus. Az eltérő értékpreferencia, a nyugatitól eltérő magyar útválasztás miatt rendre előtörtek a különbségek. Az IMF kiebrudalása az országból, vagy a Monsanto-ügy kapcsán, amikor a magyarok egyértelművé tették, hogy nem kérnek a génmódosított gabonatermelésből, de többek között a rezsicsökkentés körüli viták, a nyugat-európai bankokkal a jobbára svájci frankban nyilvántartott devizahitelek forintosítása, a német energiacégek külföldre vitt profitjának megnyirbálása, a keleti nyitás kapcsán való összefeszülés is mind arról tanúskodnak, hogy a magyarok a saját útjukat járják.
Egy konszenzus viszont rendkívül fontos. A nácik okozta civilizációs törés európai tanulsága, hogy minden antiszemita tendenciát el kell utasítani, és minden európai társadalomnak garantálnia kell, hogy zsidó állampolgárai nincsenek veszélyben. Védelmük nem a fegyveres erők, hanem az egész társadalom feladata. Természetesnek kell lennie, hogy valaki anélkül mehessen az utcára kipában, hogy amiatt inzultus érné. Budapest az élő zsidó kultúra szempontjából pozitív példakép lehet Brüsszel, Párizs és Berlinnel számára.
Magyar képek az európai palettán
2020 végén nem az a kérdés, hogy a magyarok európaiak-e, hanem hogy hova tart egyáltalán Európa? Az EU a szuverén nemzetek Európája, a színes Európa, ahol a helyi kultúrák különbözősége adja az erőt? Ahol egy a katalán, skót, dél-tiroli és székely egyaránt európainak érzi magát? Vagy a progresszív ideológia győz, ami az egységes európai identitást tartja célnak, és ennek megfelelően minél több nemzetállami kompetenciát ruházna át a brüsszeli intézményekre?
Az európai sokszínűség gyönyörű, ez adja a közösség erejét. A különböző nemzeti kultúrák árnyalatai adják ki azt a festményt, amibe a magyar színek is tartoznak. A Magyar képek a magyar szabadságvágy vizualizálása, amely az oszmán, Habsburg, német és szovjet megszállás alatt is olyan sokat adott Európának.
45 éve bolyong a világban a pesti srác, Leslie Mandoki, aki ez idő alatt megtanulta elmagyarázni a világnak a magyar néplélek lényegét, és megtanulta megértetni Magyarországon is a többi nemzet eltérő gondolkodását. A társadalompolitikai kérdések zenei feldolgozásával egy szebb, szabadabb és emberibb világ teremtése a célja – jazzrockkal harcol az egoizmus, a kapzsiság és a gonoszság ellen. Ahogy ő mondja, minden idők magyar legnagyobb zenekara, a Syrius fedezte fel korai együttesét, mikor előzenekarként a színpadra hívta őket. S bár a Bem rakparti klub jelentette számára a világot, az akkori kultúrpolitikai vezetés hamar megértette vele, útlevél hiányában sosem valósíthatja meg álmát. Disszidensként indult megváltani a világot 45 évvel ezelőtt barátaival, többek között a közben szintén világhírnévre szert tevő Csupó Gábor hollywoodi filmessel, akivel egy vasúti alagúton keresztül szöktek nyugatra. A magyar rockzenész pályafutása során olyan hírességekkel dolgozott együtt, mint Lionel Richie, Jennifer Rush, vagy Phil Collins. 29 éve alapított világsztárokkal teli formációja, a Mandoki Soulmates olyan zenészeket tömörít, mint Al Di Meola, Chaka Khan, Ian Anderson, Jack Bruce, Greg Lake vagy Richard Bona. Leslie Mandoki emellett az elmúlt évtizedek alatt számtalan tévéfilmhez és Disney-filmekhez írt muzsikát, német autókonszerneknek írt zenét, Angela Merkel kampányában dolgozott zenei rendezőként, sőt az FC Bayern számára is komponált több indulót.
