Száztíz éve nyílt meg a Párisi Nagyáruház

Száztíz éve, 1911. március 3-án nyílt meg az Andrássy úton a Párisi Nagyáruház, Magyarország első modern áruháza.

MTI/061.hu

Az 1876-ban átadott Sugár (1886-tól Andrássy) út 39. szám alatti háromemeletes, neoreneszánsz épület 1878-ban épült, ezután Petánovics Elek vendéglője és a Terézvárosi Kaszinó működött itt. A házat 1909-ben vette meg a díszmű- és játékkereskedelemmel foglalkozó Goldberger Sámuel Gottlieb (a textilgyáros családnak csak névrokona). Goldberger 1892-ben nyitotta meg első boltját az akkor még csak kiépülőben lévő Belső-Kerepesi út, a mai Rákóczi út 78. szám alatt, a Kazinczy utca sarkán. Bár az üzlet inkább bazárra hasonlított, már ennek is a fellengzős Párisi Nagy Áruház nevet adta. Goldberger a sok kicsi sokra megy elvet követte: nála mindent lehetett kapni a gombostűtől a kalapig, a tanszertől a zokniig, ráadásul olcsón, mert nagy tételben vásárolt, és csekély haszonnal adott túl az árun. A vevők kifogástalan, udvarias kiszolgálásban részesültek, így a boltot egy idő után vidékről is egyre többen keresték fel. Vállalkozása egyre terjeszkedett, a századfordulón már 148 alkalmazottat foglalkoztatott. A zsúfolt üzletben nem sokat törődtek a biztonsággal, 1903-ban egy rövidzárlat miatt tűz ütött ki, amelyben tizennégy ember vesztette életét, és az árukészlet nagy része is megsemmisült.

A vállalkozó az Andrássy úton keltette új életre az áruházat, ahogy később írta: "foglalkozni kezdtem egy hatalmas nyugat-európai áruház tervével és az volt az elgondolásom, hogy a világhírű berlini és párizsi üzletházak mintájára önálló épületben adok hajlékot az áruháznak. Alkalmas épület csak egyetlen volt ebben az időben, az Andrássy út 39. szám alatti épület." A házat 1909-től Sziklai Zsigmond tervei alapján teljesen átépítették, a gyenge alapozás miatt csupán a Lotz Károly freskóival díszített báltermet tudták megtartani.

Fotók: Horváth Péter Gyula

Az áruház 1911. március 3-i megnyitása kisebbfajta szenzáció volt. A Népszava például így lelkendezett Budapest első világvárosi áruházáról: "A monumentális palota úgy díszlik az Andrássy út elején a többi épület sorában, mint egy büszke dáma nyakán az ékszer". A szecessziós stílusú, egyedülállóan ívelt homlokzatú, átriumos belterű, üvegtetejű, teraszos elrendezésű palota Európában akkor páratlan vasbeton szerkezettel és technikai berendezéssel épült, az áramszünetek esetére villanyfejlesztő gépházat létesítettek, és a legmodernebb tűzvédelmi rendszert építették ki.

Az első világháború után az áruház majdnem csődbe ment, ezért Goldberger csökkentette az árakat, és részvénytársasággá alakította a családi vállalkozást, egyes osztályokat bérbeadott. Az épület a második világháború végén viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták. 1958-ban nyitották meg újra Divatcsarnok néven, és 1967-ben nyilvánították műemlékké. A Divatcsarnok a rendszerváltás után a Centrum áruházakkal együtt ment tönkre, majd bezárták. Állaga egyre romlott, mígnem 2005-ben a luxemburgi székhelyű ORCO ingatlancég vásárolta meg, és részletes történeti kutatások alapján újította fel. Az épület eredeti pompájában újult meg, változatlan maradt homlokzata és a Lotz-terem is, egy ideig a földszint és első emelet könyváruházként, a Lotz-terem pedig kávézóként működött.