Pesti Srácok

Szíven találták, mégsem pusztult el az esztergomi bazilika időkapszulája (Nullahategy.hu - VIDEÓ)

Szíven találták, mégsem pusztult el az esztergomi bazilika időkapszulája (Nullahategy.hu - VIDEÓ)

A második világháború során feltépte az esztergomi bazilika keresztjének szárához rögzített időkapszula duplafalú burkolatát egy repeszdarab – ez csak idén januárban derült ki, amikor a felújítások alkalmával ismét hozzáférhettek a 176 éves álmát alvó történelmi ereklyéhez. Mivel félő volt, hogy a sérülés visszafordíthatatlan károkat okozott az időkapszulába rejtett emlékekben, a nyilvánosság kizárásával és a legnagyobb körültekintéssel végezték az feltárást. Hogy mit találtak a rézhenger gyomrában, azt Török Csaba plébániai kormányzó és Konstek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója mutatta meg kameránknak.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS -

061.hu

Minden alapkőletételnél lebocsátanak egy fémhengert, amely azonban sosem szokott napvilágra kerülni, legalábbis ameddig maga az épület áll. Az esztergomi bazilika renoválása révén hamarosan a nagyközönség is megtekinthet egy ilyen időkapszulát, jelesül azt, amelyet az építtetők a kupola csúcsán lévő kereszt szárához rögzítettek. Stábunk az esztergomi Keresztény Múzeum restaurátortermében járt, ahol lencsevégre kaphattuk az 1845-től rejtőző történelmi ereklyéket.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

Az időkapszulát sem kímélte a világháború

A kereszt a templom legmagasabb, szimbolikus pontja, amely mintegy megkoronázza az épületet – fejtegette történelmi idegenvezetőnk, Török Csaba plébániai kormányzó, miért is gondolhatták úgy az építők, hogy ide is elrejtenek egy időkapszulát. Török Csaba ugyanakkor úgy vélte, Kopácsy József érsek e módon kívánt emléket állítani annak, hogy az ő munkásságának idején fejeződött be a bazilika a kupola építése és a kereszt elhelyezése.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az időkapszulát 1845. augusztus 19-én zárták le, ezt megelőzően duplafalú rézgyomrába több szigetelőréteg közé egy üveghengert helyeztek el, amely a megemlékező okiratot tartalmazta, és őrizte 176 éven át, mígnem 2020 januárjában a bazilika kupolájának felújítása során eltávolították a keresztet borító aranyozott rézlemezeket, így a kapszula ismét hozzáférhetővé vált.

– idézte fel Török Csaba, miért is nem lehetett ünnepélyes keretek között, a nagy nyilvánosság előtt felnyitni az időkapszulát. A plébániai kormányzó szerint ugyanakkor egyáltalán nem meglepő a henger sérülése, hiszen 1944-45 között sokáig állt a front Esztergomnál, és a felújítás során világossá vált, hogy a bazilika rengeteg találatot kapott.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Látható lesz a tárgyak története

Bizonyos tárgyakat, emlékeket a középkortól folyamatosan elhelyeznek a középkori épületek alapjában vagy falában sok helyen találnak ilyeneket, de ezt a fajta időkapszula elnevezést a XX. század találja föl – erről már Konstek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója mesélt, hozzátéve, hogy a keresztben elhelyezett időkapszulákra példát a XVIII. század végétől lehet találni, németországi, osztrák és magyarországi templomokban egyaránt. Az igazgató kiemelte, az időkapszula a sérülés ellenére várakozáson felül jó állapotban került elő. A henger és a dokumentumok további sorsa kapcsán elmondta,

Konstek Ildikó hangsúlyozta, előkészületben van egy időszaki kiállítás, és amint lehetőség nyílik rá, bemutatják az időkapszulát a nagyközönség számára, várhatóan a bazilika panorámatermének egyik mellékterében.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ne legyen szükség repeszállóságra

Egy időkapszula mindig egyfajta kapu az építők idejéből az utókor idejébe és egy ilyen kaput mi is megnyithatunk – mondta el Török Csaba arra a kérdésünkre válaszul, helyeznek-e fel újabb időkapszulát a régi helyére. A plébániai kormányzó hozzátette, hogy Erdő Péter bíboros dönt majd az elhelyezendő okirat szövegéről, amely a 2021-es felújításnak fog emléket állítani, de előfordulhat, hogy ezúttal kerül az időkapszulába tárgyi emlék is, amely az idei évben megrendezésre kerülő eucharisztikus kongresszusra utal majd.

– fogalmazott Török Csaba, hozzátéve,

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/Nullahategy.hu; a videót László Petra operatőr, Horváth Péter Gyula operatőr/fotóripoter, Susánszky Mátyás szerkesztő/riporter és Gacsal Zsolt vágó készítette. Az időkapszula felnyitásáról készült felvételeket az esztergomi Keresztény Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.