Pesti Srácok

Szíven találták, mégsem pusztult el az esztergomi bazilika időkapszulája (Nullahategy.hu - VIDEÓ)

Szíven találták, mégsem pusztult el az esztergomi bazilika időkapszulája (Nullahategy.hu - VIDEÓ)

A második világháború során feltépte az esztergomi bazilika keresztjének szárához rögzített időkapszula duplafalú burkolatát egy repeszdarab – ez csak idén januárban derült ki, amikor a felújítások alkalmával ismét hozzáférhettek a 176 éves álmát alvó történelmi ereklyéhez. Mivel félő volt, hogy a sérülés visszafordíthatatlan károkat okozott az időkapszulába rejtett emlékekben, a nyilvánosság kizárásával és a legnagyobb körültekintéssel végezték az feltárást. Hogy mit találtak a rézhenger gyomrában, azt Török Csaba plébániai kormányzó és Konstek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója mutatta meg kameránknak.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS -

061.hu

Minden alapkőletételnél lebocsátanak egy fémhengert, amely azonban sosem szokott napvilágra kerülni, legalábbis ameddig maga az épület áll. Az esztergomi bazilika renoválása révén hamarosan a nagyközönség is megtekinthet egy ilyen időkapszulát, jelesül azt, amelyet az építtetők a kupola csúcsán lévő kereszt szárához rögzítettek. Stábunk az esztergomi Keresztény Múzeum restaurátortermében járt, ahol lencsevégre kaphattuk az 1845-től rejtőző történelmi ereklyéket.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

Az időkapszulát sem kímélte a világháború

A kereszt a templom legmagasabb, szimbolikus pontja, amely mintegy megkoronázza az épületet – fejtegette történelmi idegenvezetőnk, Török Csaba plébániai kormányzó, miért is gondolhatták úgy az építők, hogy ide is elrejtenek egy időkapszulát. Török Csaba ugyanakkor úgy vélte, Kopácsy József érsek e módon kívánt emléket állítani annak, hogy az ő munkásságának idején fejeződött be a bazilika a kupola építése és a kereszt elhelyezése.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az időkapszulát 1845. augusztus 19-én zárták le, ezt megelőzően duplafalú rézgyomrába több szigetelőréteg közé egy üveghengert helyeztek el, amely a megemlékező okiratot tartalmazta, és őrizte 176 éven át, mígnem 2020 januárjában a bazilika kupolájának felújítása során eltávolították a keresztet borító aranyozott rézlemezeket, így a kapszula ismét hozzáférhetővé vált.

– idézte fel Török Csaba, miért is nem lehetett ünnepélyes keretek között, a nagy nyilvánosság előtt felnyitni az időkapszulát. A plébániai kormányzó szerint ugyanakkor egyáltalán nem meglepő a henger sérülése, hiszen 1944-45 között sokáig állt a front Esztergomnál, és a felújítás során világossá vált, hogy a bazilika rengeteg találatot kapott.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Látható lesz a tárgyak története

Bizonyos tárgyakat, emlékeket a középkortól folyamatosan elhelyeznek a középkori épületek alapjában vagy falában sok helyen találnak ilyeneket, de ezt a fajta időkapszula elnevezést a XX. század találja föl – erről már Konstek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója mesélt, hozzátéve, hogy a keresztben elhelyezett időkapszulákra példát a XVIII. század végétől lehet találni, németországi, osztrák és magyarországi templomokban egyaránt. Az igazgató kiemelte, az időkapszula a sérülés ellenére várakozáson felül jó állapotban került elő. A henger és a dokumentumok további sorsa kapcsán elmondta,

Konstek Ildikó hangsúlyozta, előkészületben van egy időszaki kiállítás, és amint lehetőség nyílik rá, bemutatják az időkapszulát a nagyközönség számára, várhatóan a bazilika panorámatermének egyik mellékterében.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ne legyen szükség repeszállóságra

Egy időkapszula mindig egyfajta kapu az építők idejéből az utókor idejébe és egy ilyen kaput mi is megnyithatunk – mondta el Török Csaba arra a kérdésünkre válaszul, helyeznek-e fel újabb időkapszulát a régi helyére. A plébániai kormányzó hozzátette, hogy Erdő Péter bíboros dönt majd az elhelyezendő okirat szövegéről, amely a 2021-es felújításnak fog emléket állítani, de előfordulhat, hogy ezúttal kerül az időkapszulába tárgyi emlék is, amely az idei évben megrendezésre kerülő eucharisztikus kongresszusra utal majd.

– fogalmazott Török Csaba, hozzátéve,

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/Nullahategy.hu; a videót László Petra operatőr, Horváth Péter Gyula operatőr/fotóripoter, Susánszky Mátyás szerkesztő/riporter és Gacsal Zsolt vágó készítette. Az időkapszula felnyitásáról készült felvételeket az esztergomi Keresztény Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.