Pesti Srácok

Szíven találták, mégsem pusztult el az esztergomi bazilika időkapszulája (Nullahategy.hu - VIDEÓ)

Szíven találták, mégsem pusztult el az esztergomi bazilika időkapszulája (Nullahategy.hu - VIDEÓ)

A második világháború során feltépte az esztergomi bazilika keresztjének szárához rögzített időkapszula duplafalú burkolatát egy repeszdarab – ez csak idén januárban derült ki, amikor a felújítások alkalmával ismét hozzáférhettek a 176 éves álmát alvó történelmi ereklyéhez. Mivel félő volt, hogy a sérülés visszafordíthatatlan károkat okozott az időkapszulába rejtett emlékekben, a nyilvánosság kizárásával és a legnagyobb körültekintéssel végezték az feltárást. Hogy mit találtak a rézhenger gyomrában, azt Török Csaba plébániai kormányzó és Konstek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója mutatta meg kameránknak.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS -

061.hu

Minden alapkőletételnél lebocsátanak egy fémhengert, amely azonban sosem szokott napvilágra kerülni, legalábbis ameddig maga az épület áll. Az esztergomi bazilika renoválása révén hamarosan a nagyközönség is megtekinthet egy ilyen időkapszulát, jelesül azt, amelyet az építtetők a kupola csúcsán lévő kereszt szárához rögzítettek. Stábunk az esztergomi Keresztény Múzeum restaurátortermében járt, ahol lencsevégre kaphattuk az 1845-től rejtőző történelmi ereklyéket.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

Az időkapszulát sem kímélte a világháború

A kereszt a templom legmagasabb, szimbolikus pontja, amely mintegy megkoronázza az épületet – fejtegette történelmi idegenvezetőnk, Török Csaba plébániai kormányzó, miért is gondolhatták úgy az építők, hogy ide is elrejtenek egy időkapszulát. Török Csaba ugyanakkor úgy vélte, Kopácsy József érsek e módon kívánt emléket állítani annak, hogy az ő munkásságának idején fejeződött be a bazilika a kupola építése és a kereszt elhelyezése.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az időkapszulát 1845. augusztus 19-én zárták le, ezt megelőzően duplafalú rézgyomrába több szigetelőréteg közé egy üveghengert helyeztek el, amely a megemlékező okiratot tartalmazta, és őrizte 176 éven át, mígnem 2020 januárjában a bazilika kupolájának felújítása során eltávolították a keresztet borító aranyozott rézlemezeket, így a kapszula ismét hozzáférhetővé vált.

– idézte fel Török Csaba, miért is nem lehetett ünnepélyes keretek között, a nagy nyilvánosság előtt felnyitni az időkapszulát. A plébániai kormányzó szerint ugyanakkor egyáltalán nem meglepő a henger sérülése, hiszen 1944-45 között sokáig állt a front Esztergomnál, és a felújítás során világossá vált, hogy a bazilika rengeteg találatot kapott.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Látható lesz a tárgyak története

Bizonyos tárgyakat, emlékeket a középkortól folyamatosan elhelyeznek a középkori épületek alapjában vagy falában sok helyen találnak ilyeneket, de ezt a fajta időkapszula elnevezést a XX. század találja föl – erről már Konstek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója mesélt, hozzátéve, hogy a keresztben elhelyezett időkapszulákra példát a XVIII. század végétől lehet találni, németországi, osztrák és magyarországi templomokban egyaránt. Az igazgató kiemelte, az időkapszula a sérülés ellenére várakozáson felül jó állapotban került elő. A henger és a dokumentumok további sorsa kapcsán elmondta,

Konstek Ildikó hangsúlyozta, előkészületben van egy időszaki kiállítás, és amint lehetőség nyílik rá, bemutatják az időkapszulát a nagyközönség számára, várhatóan a bazilika panorámatermének egyik mellékterében.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ne legyen szükség repeszállóságra

Egy időkapszula mindig egyfajta kapu az építők idejéből az utókor idejébe és egy ilyen kaput mi is megnyithatunk – mondta el Török Csaba arra a kérdésünkre válaszul, helyeznek-e fel újabb időkapszulát a régi helyére. A plébániai kormányzó hozzátette, hogy Erdő Péter bíboros dönt majd az elhelyezendő okirat szövegéről, amely a 2021-es felújításnak fog emléket állítani, de előfordulhat, hogy ezúttal kerül az időkapszulába tárgyi emlék is, amely az idei évben megrendezésre kerülő eucharisztikus kongresszusra utal majd.

– fogalmazott Török Csaba, hozzátéve,

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/Nullahategy.hu; a videót László Petra operatőr, Horváth Péter Gyula operatőr/fotóripoter, Susánszky Mátyás szerkesztő/riporter és Gacsal Zsolt vágó készítette. Az időkapszula felnyitásáról készült felvételeket az esztergomi Keresztény Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.