Pesti Srácok

A magyar cigányság hőseiről látható kiállítás a Terror Háza Múzeumban

A magyar cigányság hőseiről szóló, Együtt, szabadon című, új kiállítással nyílt meg a hat hónapos járványügyi szünet után a Terror Háza Múzeum.

MTI

Az ingyenesen megtekinthető időszaki tárlattal az intézmény a magyar cigányság hőseinek történelmi teljesítménye előtt tiszteleg- közölte csütörtökön a Terror Háza Múzeum. Mint arra a közlemény emlékeztet, a cigányság a magyarsággal hosszú évszázadok óta közös sorson osztozik: tehetségével, életerejével, művészetével, munkájával és ha kellett, az életével is szolgálta a közös hazát, pedig túl sokszor kellett a többségi társadalomnál is nehezebb körülmények között helyt állnia.

PestiSracok facebook image

- fogalmaznak a kiállítás alkotói.

A tárlat tizenegy, különböző társadalmi hátterű és foglalkozású roma honfitársat mutat be, akik hozzájárultak a hazai cigányság közösségének építéséhez, Magyarország kulturális fejlődéséhez, színesebbé tételéhez vagy hazájuk szabadságáért áldozták életüket. Történetüket összeköti a közösségükért érzett felelősség, a tenni akarás és a kitartás - áll a közleményben. A kiállításon a tizenegy roma személyiségről készült plakátok mellett Joka Daróczi János és Bernáth Gábor rövidfilmjeit is megtekinthetik az érdeklődők.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány több mit tíz éve tekinti kiemelt feladatának cigány hősök felkutatását és sorstörténetük bemutatását. Elkötelezett abban, hogy megemlékezzen a roma hősökről és felhívja a szélesebb közönség figyelmét a magyar romák helytállására, valamint bemutassa, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével, művészetükkel közösségüket és Magyarországot egyaránt szolgálták.

Az 1990-es marosvásárhelyi "fekete március" hőse, Puczi Béla 2010-ben a Terror Háza Múzeum kezdeményezésére kapott posztumusz Petőfi Emléklapot a Helytállásáért. Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész a múzeum felkérésére festette meg az 1956-os cigány hősöket bemutató portrésorozatát és a közalapítvány kezdeményezésére a Magyar Posta bélyegsorozatot adott ki cigány hősökről. A közalapítvány sok éve készít filmeket cigány hősökről és támogat olyan programokat, amelyek a roma hősökre emlékeznek - idézi fel a közlemény az eddigi eredményeket.

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.