Pesti Srácok

Ma van a magyar klasszikus zene napja

Bartók-előadással tiszteleg Kocsis Zoltán emléke előtt a Liszt Ferenc Kamarazenekar vasárnap, a magyar klasszikus zene napján.

061.hu

Idén öt éve annak, hogy elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású magyar művésze. „A Zeneakadémia tanára volt, hallgatóinkkal nemcsak mesterkurzusokon foglalkozott, hanem karmesterként a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát is vezényelte. Megható volt, ahogyan át akarta adni a tudását. Fizikai mivoltában nincs velünk, de emléke, művészete az évek múltával sem halványul” – hangsúlyozta Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora.

PestiSracok facebook image

Hagyományteremtő szándékkal május 30-án Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester születésnapján indítja útjára A magyar klasszikus zene napja elnevezésű programsorozatát a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok, bevonva az ország számos együttesét és oktatási intézményét.

A Liszt Ferenc Kamarazenekarzenekar külön az alkalomra összeállított online koncertsorozata részeként Bartók Béla Divertimentójának III. tételét adja elő a Zeneakadémián. A koncertet Várdai István művészeti igazgató gondolatai vezetik be, a program ingyenesen megtekinthető a magyar klasszikus zene napja rendezvénysorozat hivatalos honlapján - közölte a zenekar. Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester művészi munkájában, repertoárjában Bartók alkotásai kiemelt szerepet kaptak, Bartók Új Sorozata néven készített Bartók-összkiadása például egyértelmű művészi iránymutatás a zeneszerző értelmezésében a jövő generációinak. Vásáry Tamás Kocsist "Bartók földi helytartójának" nevezte.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar nem először tiszteleg Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző munkássága előtt: 2017-ben a Hungaroton gondozásában megjelent, a Kocsis-életmű bemutatását célzó A Tribute című kétlemezes kiadványban több zenekari felvétel is megjelenik.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.