Pesti Srácok

“Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem” - 5 érdekesség Salvador Dalíról

“Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem” - 5 érdekesség Salvador Dalíról

Május 11. Ezen a napon született 1904-ben Salvador Dalí. A különc katalán zseni korszakalkotó művészete a mai napig ámulatba ejti az embereket, akárcsak élete, amelyet furcsábbnál furcsább momentumok szőttek át. Jöjjön most 5 érdekesség a szürrealizmus egyik legjelesebb alkotójáról!

061.hu

Szadista hajlamok

PestiSracok facebook image

Dalí már gyerekkorában sem volt egyszerű eset, sok embert indok nélkül támadott és sértett meg. Egyszer állítólag minden előjel nélkül lelökte barátját egy 15 méter magas hídról. A fiú súlyosan megsérült, Dalí pedig ahelyett, hogy segítséget hívott volna, szedett egy kis cseresznyét, és nézte, ahogyan szenved. Indokolatlan dühkitöréseit nehezen lehetett kezelni, négy évvel fiatalabb húgát, Ana Marie-t is előszeretettel rugdosta.

Dalí gyerekként (Fotó: Pinterest)

"Nem drogozom, én magam vagyok a drog"

A művész saját bevallása szerint sohasem drogozott, "nem drogozom, én magam vagyok a drog", mondta. Az alkotásnak érdekes módját választotta: egy tálkát helyezett a földre, majd egy székben ülve, kanállal a kézben aludt el. Ahogyan kiejtette a kanalat a kezéből, a tálba esve egyből felébresztette őt, ekkor gyorsan, még ihletett állapotban papírra vetette a vízióit, szürreális álmait.

Fotó: Twitter

Furcsa antrék

Dalí imádott feltűnősködni, excentrikussága azonban egyszer majdnem a sírba vitte. Egy egyetemi előadáson búvárruhában lépett a nagyközönség elé, a ruha azt hivatott jelképezni, hogy az előadás közben lemerül a tudatalattijába. A ruha nagyon vastag és meleg volt, így a művész az előadás közben elájult. Szerencsére egy néző segített rajta. Egy másik egyetemi előadására egy karfiollal megtömött Rolls Royce-szal érkezett, egy álarcosbálban kedvese, Gala Lindberg babának öltözött, Dalí pedig a gyerekrabló szerepét vállalta el.

Dalí búvárruhában középen (Forrás: theguradian.com)

Yoko Ono és a bajuszszőr

Yoko Ono, John Lennon özvegye egy összejövetelen megkérte Dalít, hogy adjon egy szálat híres bajszából. Miután a művész ezt kategorikusan visszautasította, Yoko később 10.000 dollárt ajánlott neki a bajuszszőréért. Dalí azonban félt, hogy a nő vuduzásra vagy mágiára használná a szőrét, inkább száraz füvet adott neki.

Chupa Chups

Dalí szerette a pénzt, ezért sok mindent bevállalt, köztük azt is, hogy megtervezze a Chupa Chups logóját. A spanyol, nyalókát gyártó cég 1969-ben kérte fel, hogy tervezze újra az emblémájukat. Annak idején elsöprő sikert aratott, mára pedig alig változott.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.