A Múzeumok éjszakáján láthatja a közönség először Aba-Novák Vilmos három képét
Aba-Novák Vilmos három, az 1920-as években készült festménye kerül a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, az alkotásokat először a Múzeumok éjszakáján láthatja a közönség.
MTI
Fogas Ottó igazgató a képeket bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, az intézmény 130 éves története során a Lucs-gyűjtemény érkezése óta nem fordult elő olyan, hogy több száz millió forint értékű festményt kapott volna a múzeum mecenatúraként. A muzeológus szerint tiszteletre méltó, hogy az adományozók úgy döntöttek, hogy az értékesítés helyett a festményeket a közgyűjteménynek ajánlják föl, hogy azt a nagyközönség is láthassa akár száz év múlva is.
Bartók Mihály, az adományozó család képviselője és Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója Aba-Novák Vilmos Borivók című festményévelAz alkotások a tavaly februárban elhunyt Bartók Mihály akadémikus, Széchenyi-díjas kémikus gyűjteményéből származnak. Fia elmondta, édesapja már életében is tervezte, hogy a múzeumnak adományozza a festményeket, halála után pedig úgy döntött a család, hogy a közgyűjteményben a képek helye. Bartók Mihály felidézte, a festményeket műgyűjtő édesapja egy gyulai orvostól vásárolta évtizedekkel ezelőtt. A képek közül a legkorábbit, a Kettős akt címűt 1921 körül készítette Aba-Novák Vilmos. A másik két alkotást tanulmányként festette az 1929-ben befejezett Trattoria Romana című műhöz, de mind a Borivók, mind az Okarinás címet viselő képen ábrázolt alak lényegesen nagyobb és hasonló kidolgozottságú, mint a végső változaton. Így ezek is önálló festménynek tekinthetők.
Az alkotásokat a Múzeumok éjszakáján állítják ki a Móra-múzeum dísztermében, a jogi procedúra lefolytatása után pedig hamarosan állandóan is láthatóak lesznek a szegedi Kultúrpalotában.
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Festészetének egyik legfőbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség. Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Kedvelt témái közé tartozott a vásár és a cirkusz világa, de ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit, a Hősök kapuja és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit is. 1932-ben megkapta a Páduai Egyházművészeti Kiállítás aranyérmét, 1937-ben a párizsi világkiállításon, három évre rá pedig a Velencei Biennálén nyert nagydíjat. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
