Pesti Srácok

Eddig ismeretlen Dürer-festményt fedezhettek fel

Elözönlötték az érdeklődők Crailsheim baden-württembergi város evangélikus templomát, miután művészettörténészek azt gyanítják, hogy a főoltár hátoldalán látható, de a látogatók szeme elől többnyire rejtve maradó táblakép egy darabját Albrecht Dürer, a német reneszánsz legnagyobb mestere festette.

MTI

A crailsheimi János-templomban hétfőn összecsukták a többnyire széttárva bemutatott későgótikus szárnyasoltárt, hogy a feltűnően nagy számban érkező látogatók megnézhessék a Dürernek tulajdonított oltárfestményt.

PestiSracok facebook image

Szakértők szerint az 1490 körül keletkezett szárnyasoltár Dürer tanítója, Michael Wolgemut (más írásmód szerint: Wohlgemuth) festő és fametszőmester műhelyéből származik, az egyik táblakép pedig, amelyen egy hóhér látható Keresztelő János levágott fejével a kezében, igen nagy hasonlóságot mutat az 550 éve született Albrecht Dürer más műveivel. A szárnyasoltár összehajtogatva marad a következő két-három hónapra, amíg el nem apad a látogatók áradata - közölte hétfőn a templom esperese, Friederike Wagner. Az újonnan felfedezett Dürer-festményt a közeljövőben tüzetes vizsgálat alá veszik az alkotó szűkebb hazájának, Bajorországnak a vezető Dürer-szakértői.

Vezető kép: Südwest Presse/Bernd Weissbrod

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.