Pesti Srácok

Film készül a Weinstein-botrányról

Film készül a Harvey Weinstein hollywoodi filmproducer körül kirobbant botrányról. A munkálatok nyáron kezdődnek - közölte hétfőn a Universal Pictures stúdió.

MTI

A She Said című film alapját a 2019-ben megjelent, azonos című könyv adja, mely a The New York Timesnak a szexuális zaklatással vádolt filmmogul ügyében történt nyomozását foglalja össze. Carey Mulligan és Zoe Kazan alakítja a könyvet író két újságírót, Megan Twohey-t és Jodi Kantort, akik Pulitzer-díjat kaptak az ügyről 2017 októberében született riportjukért.

PestiSracok facebook image

Bűnösségét 2020 februárjában mondta ki az esküdtszék, az Oscar-díjas producer egy-egy 2013-ban és egy 2006-ban elkövetett bűncselekmény - egy szexuális erőszak és egy szexuális kényszerítés - miatt kapott 23 év börtönt. Egyik áldozata egy színésznőjelölt, a másik egy produkciós asszisztens volt. A befolyásos hollywoodi producer bukása indította el a MeToo mozgalmat, amelynek során nyilvánosságra került a szórakoztatóiparban, az üzleti életben, a médiában, a politikai életben vagy más területen befolyásos több száz ember ügye, akik szexuális zaklatást követtek el.

A She Said című könyv az újságírók hónapokon át tartó nyomozását mutatja be, és azokat a jogi akadályokat, melyekkel Twohey-nek és Kantornak szembesülnie kellett újságcikkük megjelentetésekor. Bár a Weinstein-botrány számos dokumentumfilm témája volt és több filmet, valamint televíziós sorozatot inspirált, köztük a The Morning Show-t és Az asszisztenst, a She Said az első játékfilm, amely közvetlenül a producer elleni vádakkal foglalkozik. Rendezője a német Maria Schrader lesz. A megjelenés várható idejéről egyelőre nem közöltek információt.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.