Pesti Srácok

Ingyenes futballtörténeti kiállítás nyílt a Szabadság téren

Ingyenes futballtörténeti kiállítást nyitott A magyar labdarúgás története címmel az MTI Nemzeti Fotótár a labdarúgó Eb ideje alatt hét magyarországi nagyvárosban; a szabadtéri tárlat a magyar labdarúgás emlékezetes pillanatait dolgozza fel az Aranycsapattól a jelenig.

061.hu

A Budapesten, Debrecenben, Esztergomban, Győrben, Kaposváron, Székesfehérváron és Zalaegerszegen megtekinthető kiállítás képei bepillantást adnak a válogatott és a magyar klubcsapatok felejthetetlen pillanataiba: világbajnoki és Európa-bajnoki szereplések, olimpiai győzelmek, Albert Flórián aranylabdája, ikonikus játékosok, akik karrierjük során a világ legjobbjai közé tartoztak. A közmédia válogatásában helyet kapott mások mellett Puskás Ferenc, Mészöly Kálmán, Albert Flórián, Törőcsik András, Nyilasi Tibor és a válogatottsági rekorder Király Gábor is.

PestiSracok facebook image

Répászky Lipót, a kiállítás képeit biztosító MTVA Archívum vezetője elmondta, hogy az MTI Nemzeti Fotótár Közép-Európa egyik legnagyobb sajtófotó archívuma, amely egyrészt korábban az MTI és jogelődjei által készített és gyűjtött mintegy 13 millió fotónegatívval, a gyűjteményhez tartozó képszövegekkel és riportkönyvekkel rendelkezik, másfelől az ezredfordulótól digitálisan rögzített több százezer felvételt őriz, gondoz, szolgáltat.

„A Fotóarchívumot 1993-ban védett muzeális gyűjteménnyé nyilvánították, amely őrzi, feldolgozza és digitalizálja a korábbi állományt, illetve hozzáférést biztosít a 2001 után digitálisan készült fotókhoz. A gyűjteménynek része a Magyar Televízió (MTV) egykori Fotóarchívuma is, mintegy egymillió fotónegatívval. Örömünkre szolgál, hogy ebből a gazdag gyűjteményből összeállhatott az Európa-bajnokságra A magyar labdarúgás története kiállítás” – mondta Répászky Lipót.

A vezető képen: Balogh-Madár Emese, a Belváros-Lipótváros alpolgármestere és Gulyás László, a közmédia sportriportere (Fotó: MTI/Cseke Csilla)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.