Új szerzői jogi törvény védi a felhasználókat
A platformokat szigorúbban szabályozza, a felhasználókat jobban védi a ma életbelépő, módosított szerzői jogi törvény. A modernizált jogszabály jelentősége abban rejlik, hogy több ponton is megkönnyíti a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és jogosultak helyzetét ebben a környezetben.
061.hu
A változások első lépését a pandémia miatt már tavaly meglépte a kormány, hiszen új szabályozásra volt szükség a szerzői jogi feltételek megteremtéséhez a digitális távoktatás világában. A frissített törvény emellett az uniós irányelvek átültetésével új, szabad felhasználási módot nyújt szöveg és adatbányászat tekintetében is, továbbá bevezeti a paródia kivételt (utóbbi azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatóak, „parodizálhatóak” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is). Szintén újdonság, hogy a szerzők és előadóművészek számára felhasználási engedéllyel és átruházással érintett jogaik területén a törvény gondoskodik a méltányos díjazás folytonosságáról, és a megfelelő szerződési pozíció megteremtéséről.
„Az 1999-es törvényt közös munkával a mai, digitális korhoz igazította az Igazságügyi Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, amelynek köszönhetően az elavult részeket felülvizsgáltuk, míg a napjaink szerves részét képező online világot szabályozottabbá tettük a módosításokkal. Ezzel igazságosabb és a felhasználók érdekeit jobban védő jogszabály lépett életbe, amelynek szükségességét jól jelzi, hogy a parlamenti képviselők többsége is a módosítás mellett érvelt” – hangsúlyozta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke szerint a szerzői jogi törvénynek reagálnia kell arra, hogy ma már nem feltétlenül külön fogalom a tartalom-előállító és kultúrafogyasztó, hiszen a nagyközönség maga is tartalom-előállítóvá vált. „A szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. A módosított törvény arra kötelezi a közösségi platformokat, hogy a rájuk feltöltött tartalmak, vagyis zenék, videók felhasználásáért fizessenek megfelelő jogdíjat az azokat előállító jogosultaknak. A törvény új rendelkezései alapján például egyértelművé válik, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltő személyeknek nem kell fizetniük” – fogalmazott.
Szintén fontos lépés a sajtóikiadói jog bevezetése: a digitális hírfogyasztás növekedése miatt az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a nagy internetes platformoknál realizálódnak. A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál.
A módosítások az uniós reformon túlmutatva, az elmúlt években felmerült gyakorlati szinten megfogalmazódott problémákra, tapasztalatokra alapozva bizonyos további pontokon egészítik ki a hatályos szerzői jogi szabályozást. Ezek közé tartozik a magáncélú másolás modernizációja (pl. teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának eltörlése), valamint az a lehetőség, hogy a kulturális és örökségvédelmi intézmények a gyűjteményük részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető műveket digitalizálják és honlapjukon nyilvánosan megosszák.
