Pesti Srácok

A legnagyobbak címmel nyílik kiállítás a belvárosi Kieselbach Galériában

A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondor Béláig címmel látható kiállítás július 27-től a belvárosi Kieselbach Galériában. A reprezentatív katalógussal kísért, szeptember elejéig látogatható kiállítás a magyar festészet és szobrászat kiemelkedő alkotásait mutatja be. A tárlaton bemutatott valamennyi mű megvásárolható a helyszínen.

061.hu

Vaszary János négy képe, közöttük az Itáliai emlék című festmény szerepel a tárlaton, a 19. századi nagy klasszikusokat mások mellett idősebb Markó Károly alkotása képviseli. Lotz Károly Magyar tája és Hollósy Simon Két tűz között című zsánerképe mellett látható lesz Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című óriásfestményéhez készült önálló értékű portréja is.

PestiSracok facebook image
Hollósy Simon: Két tűz között, 1891

Koszta József a Kukoricatörőkkel, Csók István virágcsendélettel, míg Rippl-Rónai két pasztellképpel szerepel a válogatásban. Az 1920-as évek újklasszicista törekvéseit többek között Aba-Novák Vilmos a Felsőbányán készült Fésülködéssel és egy szolnoki mulatságot ábrázoló kompozícióval, míg Patkó Károly egy reneszánsz hangulatot idéző női portréval képviseli.

A tárlat anyagának válogatói és rendezői gondot fordítottak arra, hogy néhány jellegzetes festői téma érzékelhető hangsúlyt kapva megragadja és vezesse a nézők fantáziáját. A tárlaton szinte külön szekciót alkotnak Egry József múzeumi rangú főművei, amelyek a két világháború között a legjelentősebb magángyűjteményeket gazdagították. A Szent Kristóf a faluban, a Virágzó mandulafák és a Szigonyvető, az Oltványi-, a Fruchter-, és a Glücks-gyűjtemény egykori gyöngyszemei a Balaton világát is megidézik.

Aba-Novák Vilmos: Fésülködés, 1925

A Balaton-szekció mellett lesznek budapesti látképek, gyümölcscsendéletek, napraforgók, valamint a magyar szenteket és a történelem neves szereplőit, eseményeit megidéző kamara-válogatások. Izgalmas csoportot alkotnak a két világháború közötti magyar iparművészet egyik legnagyobb alakjának, Megyer Meyer Antalnak virtuóz akvarelltechnikával készült rajzai is, többek között az 1938-as budapesti Eucharisztikus kongresszus nagymiséjén használt monstrancia gazdag kidolgozású terve.

A ma még kevésbé ismert, felfedezésre váró művészek közül a szegedi Cs. Joachim Ferenc egy izgalmas kompozíciójú párizsi alakos látképpel, míg Pap Géza egy dunabogdányi tájjal szerepel. A közelmúlt magyar művészetét és a kortárs törekvéseket mások mellett Kondor Béla aranyfestésű ikonja, Veszelszky Béla tájképe, Korniss Dezső festménye, El Kazovszkij egy korai munkája, St. Auby Tamás Kénmaszk című munkája, valamint Szent Nyáry Lóránt és Korga György egy-egy monumentális alkotása képviseli.

A vezető képen Koszta József Kukoricatörők című festménye látható

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.