Pesti Srácok

A legnagyobbak címmel nyílik kiállítás a belvárosi Kieselbach Galériában

A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondor Béláig címmel látható kiállítás július 27-től a belvárosi Kieselbach Galériában. A reprezentatív katalógussal kísért, szeptember elejéig látogatható kiállítás a magyar festészet és szobrászat kiemelkedő alkotásait mutatja be. A tárlaton bemutatott valamennyi mű megvásárolható a helyszínen.

061.hu

Vaszary János négy képe, közöttük az Itáliai emlék című festmény szerepel a tárlaton, a 19. századi nagy klasszikusokat mások mellett idősebb Markó Károly alkotása képviseli. Lotz Károly Magyar tája és Hollósy Simon Két tűz között című zsánerképe mellett látható lesz Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című óriásfestményéhez készült önálló értékű portréja is.

PestiSracok facebook image
Hollósy Simon: Két tűz között, 1891

Koszta József a Kukoricatörőkkel, Csók István virágcsendélettel, míg Rippl-Rónai két pasztellképpel szerepel a válogatásban. Az 1920-as évek újklasszicista törekvéseit többek között Aba-Novák Vilmos a Felsőbányán készült Fésülködéssel és egy szolnoki mulatságot ábrázoló kompozícióval, míg Patkó Károly egy reneszánsz hangulatot idéző női portréval képviseli.

A tárlat anyagának válogatói és rendezői gondot fordítottak arra, hogy néhány jellegzetes festői téma érzékelhető hangsúlyt kapva megragadja és vezesse a nézők fantáziáját. A tárlaton szinte külön szekciót alkotnak Egry József múzeumi rangú főművei, amelyek a két világháború között a legjelentősebb magángyűjteményeket gazdagították. A Szent Kristóf a faluban, a Virágzó mandulafák és a Szigonyvető, az Oltványi-, a Fruchter-, és a Glücks-gyűjtemény egykori gyöngyszemei a Balaton világát is megidézik.

Aba-Novák Vilmos: Fésülködés, 1925

A Balaton-szekció mellett lesznek budapesti látképek, gyümölcscsendéletek, napraforgók, valamint a magyar szenteket és a történelem neves szereplőit, eseményeit megidéző kamara-válogatások. Izgalmas csoportot alkotnak a két világháború közötti magyar iparművészet egyik legnagyobb alakjának, Megyer Meyer Antalnak virtuóz akvarelltechnikával készült rajzai is, többek között az 1938-as budapesti Eucharisztikus kongresszus nagymiséjén használt monstrancia gazdag kidolgozású terve.

A ma még kevésbé ismert, felfedezésre váró művészek közül a szegedi Cs. Joachim Ferenc egy izgalmas kompozíciójú párizsi alakos látképpel, míg Pap Géza egy dunabogdányi tájjal szerepel. A közelmúlt magyar művészetét és a kortárs törekvéseket mások mellett Kondor Béla aranyfestésű ikonja, Veszelszky Béla tájképe, Korniss Dezső festménye, El Kazovszkij egy korai munkája, St. Auby Tamás Kénmaszk című munkája, valamint Szent Nyáry Lóránt és Korga György egy-egy monumentális alkotása képviseli.

A vezető képen Koszta József Kukoricatörők című festménye látható

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.