Pesti Srácok

Már csaknem 50 ezren látták a Csíksomolyói passió című előadást

Már csaknem 50 ezren látták a Nemzeti Színház monumentális előadását, a Csíksomlyói passiót, amelyet péntek este Debrecen főterén mutattak be nagy sikerrel.

MTI

A kőszínházi előadások mellett három szabadtéri helyszínen, Debrecen mellett Csíksomlyón és Esztergomban is bemutatták már a darabot. A Debreceni Református Nagytemplom előtt felállított három színpadon a Nemzeti Színház színművészei, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a helyi néptáncegyüttesek - a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes, és a Főnix Néptánc Együttes - táncosai Berecz András mesemondóval együtt léptek fel.

PestiSracok facebook image

A Csíksomlyói passió Jézus szenvedéstörténetének és a megváltás reményének megelevenítése, valamint a kereszt alatti nemzeti összetartozásunk közösségi megélése - fogalmaznak a szervezők közleményükben, amelyben Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját, a Csíksomlyói passió rendezőjét idézik, aki elmondta: óriási munka és felelősség egy krisztusi témát úgy feldolgozni, hogy az érthető, érezhető, egyszerre ragaszkodik a hagyományokhoz, ugyanakkor a mai embert is meg tudja szólítani. Mindezt a magyarság egyik legfontosabb szakrális helyén, a debreceni nagytemplom előtti téren.

Mint kiemelte, egyfajta misszió, hogy helybe viszik a színházat. "A minőségi kultúrából nem szabad engedni, a Nemzeti Színháznak feladata, hogy minél több emberhez vigye el a csodálatos magyar kulturális és művészeti kincseket" - hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

A közlemény szerint Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója, a darab társrendezője és koreográfusa szintén missziós feladatként tekint a helyi amatőr népi táncegyüttesek bevonására. Kiemelte: a közös alkotás öröme, a tudás átadása, a fiatalok bevonása számukra is pozitív érzés minden helyszínen. "Nekik is, nekünk is felemelő élmény, látom rajtuk, és mivel kevés idő van a próbákra, nagyon tisztelem azt a fegyelmezettséget és igyekezetet, amivel felveszik a ritmust és megtanulják a koreográfiát" - idézik a művészt.

A vezető képen az előadás debreceni bemutatója (Fotó: MTI/Vajda János)

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.