Akinek a kezei alatt nemegyszer összerogyott a zongora - Liszt Ferencre emlékezünk

Kétszáztíz éve, 1811. október 22-én született Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze, merészen újító zeneszerző, a Zeneakadémia első elnöke. Az évfordulóhoz kapcsolódva első alkalommal rendezik meg a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivált. Összeszedtünk 10 érdekességet a19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzőjéről.

MM

- 061.hu

1. Zseni. Liszt Ferenc első nyilvános fellépése kilencévesen, 1820 októberében volt a soproni kaszinóban. A koncert olyan sikeres volt, hogy meg kellett ismételni.

2. A zongoragyilkos. Zongoraművészként technikai tudásával, rögtönzéseivel ejtette ámulatba hallgatóit, bravúrjait nem kis részben keskeny keze és hosszú ujjai, közülük is szokatlanul hosszú gyűrűsujja tette lehetővé. Mivel dinamikus leütéseit kevés hangszer viselte el, némelyik egyszerűen összerogyott koncert közben, zongoragyilkosnak is nevezték.

3. Elhanyagolt gyerekek. Szenvedélyes viszony fűzte Marie d'Agoult grófnőhöz, akitől három gyermeke született - Blandine, Cosima és Daniel. Azonban sem Liszt, sem Marie nem nevelte őket hosszabb ideig, a gyerekeket ide-oda helyezték. Blandine-t 1839-ig a Genf mellett lévő település református lelkipásztor családjára bízták, és csak három éves korában veszik magukhoz. Második kislányuk, Cosima 1837-ben látta meg a napvilágot, az ő nevelését is azonnal egy dajkára bízták. 1839-ben született meg fiuk, Daniel, akit testvéreihez hasonlóan dajkához adtak. Cosimát kétéves korában vették vissza magukhoz, amikor Marie visszatért Párizsba, majd a két kislány nevelését Liszt édesanyja vette át. Blandine egy francia ügyvéd, a későbbi miniszterelnök, Émile Ollivierhez ment hozzá, míg Cosima apja legkedvesebb tanítványához, Hans von Bülow-hoz. Cosima azonban 1863 környékén beleszeretett Richard Wagnerbe, aki viszonozta érzéseit, ezért pár évvel később összekötötték életüket. Daniel ígéretes tehetségként indult neki a jogi pályának, azonban húszéves korában tüdővészben elhunyt, halála mélyen megrendítette Lisztet.

4. Kurtizánok. Lola Montezt a korszak egyik legprovokatívabb nőjének tartották, I. Miklós orosz cár és I. Lajos bajor király szeretője is volt, mielőtt Liszt karjaiba omlott. Liszt végül szakított a nővel, aki úgy áll bosszút rajta, hogy egy nagy fogadáson, ahol a német császári pár is jelen volt, berobogott a bálterembe és profi táncosnő lévén meztelenül adott asztaltáncot Liszt Ferencnek.

5. Árvíz. Amikor Liszt Ferenc értesült az 1838-as nagy pesti árvízről, elhatározta, hogy Bécsbe utazik és koncertet ad az árvíz károsultjai javára. Ott összesen nyolc koncertet adott, ezek bevételéből 24 ezer forintot (mások szerint a csak az első koncert bevételeit szánta a károsodottaknak, 1700 forintot) utalt át az árvíz áldozatainak. Ekkor kezdődött az a közel egy évtizedig tartó időszak, melynek során hangversenyeivel meghódította Európa szinte valamennyi országát.

6. Gyászóda. A Funérailles(Temetés) című gyászódája egész életművének egyik kiemelkedő mesterműve, melyet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása felett érzett fájdalom hatására írt. 1850–52 körül keletkezett, a végleges változat alcíme October 1849.

7. "születésemtől a sírig szívemben és érzéseimben magyar maradjak". Liszt anyanyelve a német volt, legjobban franciául tudta kifejezni magát, magyarul soha nem tanult meg tökéletesen, de magát magyarnak vallotta.

-fogalmazott a zeneszerző.

8. Az útikocsi. Liszt nagyon sokat utazott, ami nagyon fárasztó volt, főként, hogy legtöbbször éjszaka kelt útra. Az akkori közlekedési eszközök kényelmetlenek és lassúak voltak, így építtetett magának egy saját útikocsit, ami lakókocsi is volt egyben, több ember is elfért benne, és még egy zongora is helyet kapott benne. Tudott itt gyakorolni, komponálni, enni és aludni is. Lina Ramann a következőket írta a kocsiról:

9. Ingyen. Liszt a Zenekadémián tiszteletdíj nélkül tanította bel- és külföldi növendékeit ingyenes szolgálati lakásán, a mai mesterkurzusoknak megfelelő rendszer szerint csoportos órákon.

10. Ima. A pesti ferencesek templomában (Ferenciek tere) a jobb padsor legelső padjában emléktábla őrzi a helyet, ahol Liszt Ferenc gyakorta imádkozott