Pesti Srácok

Több mint négyszáz nevezés érkezett a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválra

Több mint négyszáz alkotást neveztek az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító idei szegedi nemzetközi filmfesztiválra, melyet májusban rendeznek meg - tájékoztattak a szervezők.

MTI

A verseny ötlete 2016-ban, a szegedi születésű Zsigmond Vilmos halálának évében merült föl, az első fesztivált 2017-ben szervezték meg. A rendezvény évről évre ráirányítja a figyelmet a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére, egyúttal lehetőséget teremt a fiatal filmesek bemutatkozására.

PestiSracok facebook image

A közlemény szerint immár hatodik alkalommal megszervezett seregszemlére a világ minden tájáról, Ecuadortól Indiáig, Finnországtól Ausztráliáig neveztek filmeket, összesen 419-et. Az idén - az alkotók kifejezett kérésére - újra versenybe szállhattak a dokumentumfilmek is, így összesen négy kategóriában várták a mozgóképeket a szervezők: nagyjátékfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm és kísérleti film.

A 47 nagyjátékfilm között több premier előtti vagy a közelmúltban a mozikban futott alkotás is van: így a Grosan Cristina rendezte A legjobb dolgokon bőgni kell (operatőr: Győri Márk), Tiszeker Dániel rendezése, a Nagykarácsony (operatőr: Pataki Ádám), Enyedi Ildikó filmje, A feleségem története (operatőr: Rév Marcell), Kis Hajni Külön falka című munkája (operatőr: Nyoszoli Ákos), a cannes-i győztes francia-belga thriller, a Titán, az orosz DAU.Natasha és a lengyel Sweat.

A 97 nevezett dokumentumfilm között sok, fesztiválokat megjárt, díjazott magyar és külföldi alkotás szerepel, így a Fahidi Éváról készült A létezés eufóriája, Visky Ábel filmje, a Mesék a zárkából vagy Török Zoltán nagy sikerű természetfilmje, a Vadlovak - Hortobágyi mese. A nevezett kisjáték- és kísérleti filmek között van a tavaly a fesztiválon díjazott Bántó Csaba operatőr fotografálta Lázadás című 9 perces alkotás (rendezte: Erkel Bálint), a 2019-es Zsigmond Vilmos-díjas Dobos Tamás Az ezredes a vörös nőért sír című munkája (rendezte: Nagy V. Gergő) vagy Reisz Gábor és Szimler Bálint kisfilmje.

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.