Pesti Srácok

Több mint négyszáz nevezés érkezett a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválra

Több mint négyszáz alkotást neveztek az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító idei szegedi nemzetközi filmfesztiválra, melyet májusban rendeznek meg - tájékoztattak a szervezők.

MTI

A verseny ötlete 2016-ban, a szegedi születésű Zsigmond Vilmos halálának évében merült föl, az első fesztivált 2017-ben szervezték meg. A rendezvény évről évre ráirányítja a figyelmet a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére, egyúttal lehetőséget teremt a fiatal filmesek bemutatkozására.

PestiSracok facebook image

A közlemény szerint immár hatodik alkalommal megszervezett seregszemlére a világ minden tájáról, Ecuadortól Indiáig, Finnországtól Ausztráliáig neveztek filmeket, összesen 419-et. Az idén - az alkotók kifejezett kérésére - újra versenybe szállhattak a dokumentumfilmek is, így összesen négy kategóriában várták a mozgóképeket a szervezők: nagyjátékfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm és kísérleti film.

A 47 nagyjátékfilm között több premier előtti vagy a közelmúltban a mozikban futott alkotás is van: így a Grosan Cristina rendezte A legjobb dolgokon bőgni kell (operatőr: Győri Márk), Tiszeker Dániel rendezése, a Nagykarácsony (operatőr: Pataki Ádám), Enyedi Ildikó filmje, A feleségem története (operatőr: Rév Marcell), Kis Hajni Külön falka című munkája (operatőr: Nyoszoli Ákos), a cannes-i győztes francia-belga thriller, a Titán, az orosz DAU.Natasha és a lengyel Sweat.

A 97 nevezett dokumentumfilm között sok, fesztiválokat megjárt, díjazott magyar és külföldi alkotás szerepel, így a Fahidi Éváról készült A létezés eufóriája, Visky Ábel filmje, a Mesék a zárkából vagy Török Zoltán nagy sikerű természetfilmje, a Vadlovak - Hortobágyi mese. A nevezett kisjáték- és kísérleti filmek között van a tavaly a fesztiválon díjazott Bántó Csaba operatőr fotografálta Lázadás című 9 perces alkotás (rendezte: Erkel Bálint), a 2019-es Zsigmond Vilmos-díjas Dobos Tamás Az ezredes a vörös nőért sír című munkája (rendezte: Nagy V. Gergő) vagy Reisz Gábor és Szimler Bálint kisfilmje.

Ajánljuk még

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.