Ma 80 éves Zorán

Március 4-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Sztevanovity Zorán Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekes, zeneszerző, aki fél évszázada a magyar könnyűzenei élet egyik legismertebb szereplője.

MTI

Belgrádban született szerb családban. Apját 1948-ban vezényelték diplomáciai szolgálatra Budapestre, így került Magyarországra három évvel fiatalabb öccsével, Dusánnal együtt. Apját 1952-ben koncepciós perben tíz év börtönre ítélték, és csak három év után rehabilitálták. Zorán a Radnóti Gimnáziumban érettségizett, majd felvették a Műegyetem villamosmérnöki karára. Gimnáziumi évei alatt testvérével lejárt az Andrássy úti ifjúsági klubba, ahol a hagyományos tánczenét játszó együttes tagjai néha átengedték nekik hangszereiket, így kezdték saját zenéjüket játszani. Első igazi gitárját 1959 szilveszterén apja hozta külföldről, nem sokkal később megalakította első együttesét, Zenith néven.

A zenekar 1961-ben kötött szerződést a Metró klubbal, amelynek aztán - belügyminiszteri engedéllyel - a nevét is felvették. Az akkor "tiltott" zenét is műsorára tűző formáció népszerűsége nőttön-nőtt, nemegyszer a rendőrséget is ki kellett hívni, mert a klubból kint rekedtek balhét csináltak. A Metróban Zorán olyan zenészekkel játszott együtt, mint a számaik szövegét író Dusán, továbbá Brunner Győző, Fogarasi János, Frenreisz Károly, Mogyorósi László, Póka Egon, Schöck Ottó, Veszelinov András.

A Ki mit tud-on először 1961-ben indultak, s bár a döntőben alig egy percig voltak képernyőn, három erősítőjük leégett, a közvetítés országosan ismertté tette őket. Az 1963-as Ki mit tud-ra az előírások szerint együttesként nem nevezhettek ismét, így Zorán szólóénekesként, a Metró kíséretével nyert első díjat Gershwin Summertime című dalával. Ekkor határozta el - az egyetemen elvégzett öt szemeszter után -, hogy csak a zenének, sőt a zenéből fog élni. 1966-ban a Táncdalfesztiválon a Metró a Mi fáj? című dallal indult, amely egy életre összekapcsolódott Zoránnal, jellegzetes, kissé nazális hangjával, és ebben az évben jelent meg első magyar nyelvű kislemezük, az Édes élet is. A Metro 1967-ben szerepelt az Ezek a fiatalok című filmben, amelynek zenéje - közte két Metró-számmal - az első magyar beat nagylemez volt. A Fényes Szabolcs és S. Nagy István által írt Fehér sziklák az 1969-es táncdalfesztiválon hozott nagy sikert számára, és még abban az évben megjelent a Metró első és egyetlen stúdióalbuma, olyan slágerekkel, mint a Citromízű banán és a Mária volt, majd 1970-ben ők készítették el az első hazai koncertlemezt.

A Metró 1972-ben felbomlott, ebben az évben Zorán a Taurus Ex-T együttesben basszusgitározott Som Lajos helyén, de egy év múlva ez a formáció is megszűnt. Ezt követően külföldön vendéglátózott, majd itthon dolgozott, szólókarrierje csak 1977-ben, első szólólemezének megjelenésével vett lendületet. Az album, amelynek legtöbb dalát Presser Gábor írta, az év nagylemeze lett, Zoránt pedig az év énekesének választották. Legtöbb számának zenéjét azóta is Presser, szövegét Dusán írja, s időnként külföldi szerzők dalait is előadja magyar szöveggel. Ezek közül a legismertebb Leonard Cohen Take This Waltz című dala: a magyar változat címe Volt egy tánc, a Dusán által írt szöveg szüleikre, s az ő történetükön keresztül a kelet-európai történelem egyik sötét időszakára emlékeztet.

A zenész 1995-től évente ad koncertet a Budapest Sportcsarnokban, a 2000-es évektől rendszeressé váltak őszi és tavaszi országos turnéi, ezeken régi, megújult és új dalokat énekel, nem egyszer unplugged, azaz főként akusztikus hangszerelésben, vonósnégyes, fúvósok és ütőhangszeresek kíséretében.

Zorán hat évtizede van jelen a magyar zenei életben, sikere azóta is töretlen, nemcsak a negyven felettiek, hanem a fiatalok körében is népszerű. Szólópályafutása során csaknem kétszáz dalt énekelt el és tizennégy stúdióalbumot készített, ezen kívül számos válogatása és koncertalbuma jelent meg, közülük több arany- és platinalemez lett.