Pesti Srácok

Ötnapos fesztivállal nyit az Opera

Ötnapos fesztivállal nyit az Opera

Március 12-én gálakoncerttel, a következő két napon pedig Erkel Hunyadi László című operájának ősváltozatával, valamint MacMillan Mayerling című balettjével ünnepli az Opera, hogy csaknem öt év után ismét felgördülhet a függöny a felújított Andrássy úti Ybl palotában. A nagyközönség március 15-től látogatói túrákon is megismerkedhet a felújított Operaházzal. Az események felvezetéseként március 11-én és 12-én diákpremiereket is tart a dalszínház, új stratégiai partnere, az MVM támogatásával.

061.hu

Áder János köztársasági elnök jelenlétében, az OPERA minden művészeti tára közreműködésével tartja meg az újranyitás alkalmából ünnepi műsorát március 12-én 20:00 órai kezdettel a Magyar Állami Operaház. Az Újranyitógála műsorán az alkalomhoz illő művek csendülnek fel: elhangzik többek közt Dohnányi monumentális előadói apparátusra írt, ritkán hallható Ünnepi nyitánya, részletek csendülnek fel Kodály Háry Jánosából, valamint ugyancsak részlet látható Seregi A makrancos Kata című balettjéből. A magyar szerzők művei mellett magyar tematikájú darabok is megszólalnak – Berlioz: Rákóczi-induló, Brahms: 5. magyar tánc, ifj. J. Strauss: Éljen a magyar! – amelyeket Plácido Domingo dirigál. A műsorban közreműködik Balga Gabriella, Gál Erika, Kálmándy Mihály, Sándor Csaba, Szegedi Csaba és Szvétek László operaénekes, Melnik Tatiana és Kekalo Iurii balettművész, a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei. Vezényel: Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely első karmester és Kocsár Balázs főzeneigazgató. Az est háziasszonya Gyüdi Melitta, rendezője Almási-Tóth András művészeti igazgató. Az előadást az M5 közszolgálati csatorna élőben közvetíti.

PestiSracok facebook image

Másnap, március 13-án több mint 90 év után ismét színpadon mutatja be a Hunyadi László ősváltozatát az OPERA. Az előadás főbb szerepeit Brickner Szabolcs (Hunyadi László), Kolonits Klára (Szilágyi Erzsébet), Pataky Dániel (V. László), Miklósa Erika (Gara Mária), Bretz Gábor (Gara nádor), Palerdi András (Cillei Ulrik), Balga Gabriella (Hunyadi Mátyás) és Erdős Attila (Rozgonyi) alakítják. Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei (koreográfus: Solymosi Tamás), valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (karvezető: Hajzer Nikolett), vezényel: Kocsár Balázs főzeneigazgató. A darabot a premiert követően március 15-én, 17-én, 23-án és 27-én tűzi műsorára az Operaház.

Erkel Ferenc az 1844-es ősbemutatót követően több változtatást, kiegészítést is végzett művén, így az olyan híres részletek, mint a nyitány, Hunyadi László, Szilágyi Erzsébet és Gara Mária egy-egy áriája, valamint a Palotás csak az elkövetkező másfél évtizedben kerültek az eredeti műbe. Sajátos módon ezért a Hunyadi-ősváltozatonaz 1860-as évekre kialakult, Erkel Ferenc által véglegesített változatot szokás érteni. A széles közönség ugyanakkor nem ezt, hanem a darab Radnai Miklós, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv által az 1935-ös bemutató alkalmával zenéjében, szövegében és dramaturgiájában is a kor igényei szerint átdolgozott változatát ismeri, ami ezt követően több mint fél évszázadon át szerepelt így az OPERA repertoárján. Bár az 1980-as években Németh Adamé karmester, majd Fodor Géza dramaturg munkásságának köszönhetően mind lemezen, mind színpadon történtek kísérletek az eredeti mű dramaturgiájának visszaállítására, ezek a szövegbeli változtatásokat megőrizték, és a zenét is ahhoz igazították. Ezáltal egy olyan hibrid mű jött létre, amely továbbra is torzított formában közvetítette az eredeti darab gondolatiságát.

Az Operaház újranyitására készülő produkció most a Hunyadi László az MTA Zenetudományi Intézet és Szacsvai Kim Katalin által közreadott 2006-os kritikai kiadása nyomán készül, ami alapján Kocsár Balázs 2010/11-ben már vezényelte a debreceni Csokonai Színház előadását. A helyreállított darab hűen tükrözi azokat a bel canto és francia nagyoperákra jellemző stílusjegyeket, amelyek az eredeti művet is jellemezték, míg a rendező, Ókovács Szilveszter az énekesek bevonásával készített szövege is az Egressy Béni-féle eredeti alapján készült, az elavult, értelmét vesztett vagy nehezen énekelhető részeket saját megoldásokkal és a Nádasdy-féle változat felhasználásával javítva. A darabot az ősváltozathoz méltó, korhű látványvilág kíséri, aminek jelmez- és díszletterveit Lisztopád Krisztina jegyzi. A produkció ugyanakkor a modern kor eszköztárát alkalmazva vetítéseket is használ (animációs tervező: Czeglédi Zsombor), és a vadonatúj színpadtechnika nyújtotta lehetőségeket is kihasználja.

Az operapremiert követően, március 14-én a Magyar Nemzeti Balett veszi birtokába az Operaház színpadát, a Mayerling című neoklasszikus kosztümös balettprodukció új színpadra állításával. Sir Kenneth MacMillan a londoni Királyi Balett számára 1978-ban koreografált alkotása Habsburg Rudolf trónörökös és szeretője, Vetsera Mária bárókisasszony kettős tragédiával végződő szerelmi viszonyát dolgozza fel. A 20. század kiemelkedő skót koreográfusának egyik főművében, más kiforrott egészestés balettjeihez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a karaktereiben lejátszódó érzelmi folyamatok hiteles ábrázolására, miközben a tánctechnikai tudás, a látványos külsőségek és megkomponált tömegjelenetek egyaránt jellemzik munkáját. A darabot, amit MacMillan Liszt Ferenc műveire koreografált, először 2004-ben mutatta be az OPERA balettegyüttese. A főszerepeket most többszörös szereposztásban Timofeev Dmitry és Balázsi Gergő Ármin (Rudolf), valamint Melnik Tatiana, Tanykapeva Aliya és Felméry Lili (Mária) alakítják, az OPERA Zenekarát Medveczky Ádám dirigálja. Az előadás a premiert követően március 19-én, 24-én, 26-án, 27-én, 30-án és április 2-án szerepel az Operaház műsorán.

A premiereket követően, március 15-ével újraindulnak az Operaházon belül a vezetett túrák is, így azok is megcsodálhatják a felújított dalszínházat, akik nem kívánnak az előadásokra jegyet váltani. A nemzeti ünnepen 10:30, 12:00, 13:30, 15:00 és 16:30-as kezdéssel indulnak a közönségforgalmi terekben egyórás vezetések magyar és angol nyelven. Ezt követően vasárnaponként 13:30-tól várják magyar nyelvű vezetések az érdeklődőket, míg angol nyelven minden nap 13:30, 15:00 és 16:30-kor kezdődnek az épületbejárások.

Fotó: Rákossy Péter

Az OPERA az OperaKaland és a Lázár Ervin Program keretében az elmúlt évtized során tanúságát adta, hogy elkötelezett a jövő opera- és balettközönségének kinevelése mellett és minden lehetőséget megragad, hogy az általános- és középiskolás korosztály élőben is megtapasztalhassa e két műfaj szépségeit. Az MVM ezt a munkát értékelve döntött úgy, hogy a Magyar Állami Operaházzal kötött stratégiai együttműködés keretében a 2023/24-es évadig támogatja a dalszínház tevékenységét és további 100 hasonló diákelődadás létrejöttét. A partnerség részeként a megújuló MVM OperaKaland az új bemutatók főpróbáinak megtekintését teszi lehetővé középiskolás osztályok számára. A sorozat március 11-én a Hunyadi László előadással veszi kezdetét, amit másnap a Mayerling diákpremierje követ.

Vezető kép: Berecz Valter

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.