Pesti Srácok

Új arculatot kapott a Magyar Nemzeti Múzeum

Új arculatot kapott a Magyar Nemzeti Múzeum

Új arculatot kapott a Magyar Nemzeti Múzeum, amelynek központi eleme az 1031-ben készült koronázási palást lett. Emellett újranyitották az intézmény emblematikus Széchenyi-termét, melyben megtekinthetők a méltán híres Herzog-ezüstök. Bemutatták továbbá az ünnepi alkalmakra készült nemzeti múzeumi díszegyenruha rekonstrukciót is.

061.hu

Új szemlélet - fókuszban a részletek

PestiSracok facebook image

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kamarakiállítás hétfői megnyitóján elmondta:

Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. A miniszterelnök-helyettes szerint fontos, hogy a Seuso-kincsek után immár a Herzog-gyűjtemény darabjai is megtekinthetők a múzeumban.

L. Simon László, a múzeum főigazgatója elmondta, hogy a 16-17. századi erdélyi ezüstművesség kiemelkedő darabjai számos történelmi viszontagság után kerültek vissza Magyarországra, miközben a Herzog család anyagi kárpótlása is megtörtént. A Széchényi-terem a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb tere, nevét a múzeumalapító gróf Széchényi Ferencről kapta. A terem Ybl Miklós tervei alapján készült 1865-ben közadakozásból. Megújult formájában gyönyörű faburkolat borítja, falain körbe a vármegyék címerei sorakoznak, a terem központi dísze Széchényi Ferenc portréja.

A hónap kincse - József Ágost főherceg vadászkése

A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteménye egy rendkívül díszes Vadász Emléktárggyal gyarapodott, amelyet József Ágost főherceg kapott ajándékba a 20. század elején. Az unikális műtárgy egy széles pengéjű vadászkés, amely részben aranyozott ezüst keresztvassal rendelkezik és drágakövekkel, valamint apró gyöngyökkel gazdagon kirakott. A szarvasagancsból faragott markolatot vaddisznóvadászatot bemutató aprólékos faragás díszíti.

Semjén Zsolt üdvözölte a múzeum azon döntését is, mely szerint hónapról hónapra egy-egy műtárgyra irányítják rá a figyelmet.

Kovács Tibor, a kiállítás kurátora kitért arra, hogy az 1962-ben elhunyt József Ágost főherceg az első világháborúban magyar honvédjei élén védte a hazát, jelentős vadászati és katonai szakírói munkássága.

József Ágost díszkésének tokja

Új arculat - Új jelkép - Örök értékek

1031-ben Szent István király és Gizella királyné készíttette azt az aranyszállal gazdagon hímzett selyempalástot, amelyet eredetileg miseruhaként használtak, majd átalakították, és egészen 1916-ig a magyar királyok koronázó palástja volt. Ezt a rendkívüli tárgyat - amely közvetlen kapcsolatban állt ezer év magyar királyival - választotta szimbólumának a Magyar Nemzeti Múzeum.

A logóként megjelenő koronázási palást megtestesíti a magyar történelmet és összeköti a nemzetet, emelte ki L. Simon László.

- mondta a főigazgató.

A koronázási palást

Az új arculatra korábban nyilvános tervpályázatot írtak ki, ám később úgy döntöttek, hogy a koronázási palástot választják központi elemnek; utóbbit logó formájában végül Taivainen Karolina, a múzeum művészeti vezetője tervezte meg.

- hangsúlyozta L. Simon László.

Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár bemutatta a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepi alkalmakra készült történeti portás díszöltözetét. Mint elmondta, a Magyar Nemzeti Múzeum első portása Kovács Péter volt, őt 1845-ben vették fel, amikor a mai épület munkálatai már a végéhez közeledtek. "A kapus a látogatókat is megtisztelte díszes öltözetével, kifejezve az intézmény mély humánummal átitatott szellemiségét". Az államtitkár szólt arról, hogy a múzeumkert rekonstrukciója 1,9 milliárd forintos, az Arany János szobor 50 milliós kormányzati támogatással valósult meg, és felújították az épület közönségforgalmi tereit is.

A Magyar Nemzeti Múzeum látványtára is megtekinthető, amelyben mintegy 4500 darab üveg, kerámia és patikaedény szerepel, köztük Batthyány Lajos kerámia íróasztalkészlete és József nádor bécsi porcelán büsztje.

A vezető képen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a hónap műkincse, József Ágost vadászkése (Fotók: Horváth Péter Gyula)

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.