Az elmúlt 12 év legjelentősebb kulturális beruházásai
Az elmúlt 12 évben évtizedes adósságokat sikerült törlesztenie az országnak a kulturális infrastruktúra megújítása terén, köszönhetően annak, hogy a kormány kiemelt célként kezeli a nemzeti kultúra ápolását és megerősítését. 2010 óta több mint 100 kulturális beruházásról született döntés, mintegy kétharmada vidéken, egyharmada a fővárosban valósul meg, a kultúra minden ágát lefedve. Cikkünkben az elmúlt bő évtizedben sikerre vitt, nagyobb horderejű fővárosi kulturális vállalkozásokat szedtük össze.
061.hu
ZENEAKADÉMIA
2013. október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján adták át a budapesti Zeneakadémia 13,2 milliárd forintos projekt keretében 26 hónap alatt felújított épületét. A száz évnél is hosszabb használat, a mai zenei előadások és oktatás magas szintű elvárásainak való megfeleltetése tették szükségessé és sürgetővé a teljes felújítást és műemléki helyreállítást. Budapest egyik legismertebb szecessziós stílusú épületének helyreállításakor az eredeti, 1907-es állapot rekonstrukciója volt a cél, emellett Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc építésztervező, illetve Lakatos Gergely főmérnök és munkatársainak munkája nyomán a legmodernebb technika és több kamarakoncertekre is alkalmas terem segíti az egyetem munkáját. Az épület főbejárata előtt felavatták a világhírű karmesternek, Solti Györgynek emléket állító térkompozíciót, Párkányi Raab Péter alkotását. Solti Györgyről nevezték el a kamaraoperaként szolgáló kistermet is.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2016-ban megkapta az Európai Örökség-díjat, akkor a zsűri a Zeneakadémia-projektet a felújítás és műemléki helyreállítás kiemelkedő példájának értékelte, melynek nyomán az épület a nagyszerű esztétikai kialakítás mellett rendkívül bonyolult technikai megoldásokat tartalmaz.
SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM
2018 novemberében, három és fél év rekonstrukció után nyitott újra a Szépművészeti Múzeum. Mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületen újult meg, hetven év után például ismét láthatóvá tették a Román Csarnokot.
A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai eredményeként felújították a 2. világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnokot, korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben.
A felújítás mellett a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték. Több évtizedes távollét után a magyar művészeti anyag hazatér a Szépművészeti Múzeumba, amely ezt követően az egyiptomi és a görög-római mellett a 18. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét.
A közönséget jelentősen megnagyobbított ruhatár várja a mélyföldszinten, immár zárható szekrényekkel, mellette kávézó és a Hősök tere felé megnyitható étterem kapott helyet, de több és korszerűbb múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak.
Román CsarnokNEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ
Négyéves tervezési és kivitelezési munka után 2019 februárjában új otthonába költözött a Nemzeti Táncszínház, amelyet a Millenáris Teátrumból alakítottak át. A Ganz Művek egykori transzformátorházából a MÜPA atyja, Zoboki Gábor építész álmodta meg a táncművészetet befogadó és kiszolgáló tereket. Az épületben a modern és letisztult formák, természetes anyagok, felületek és színek mellett olyan újítások is szerepet kaptak, mint például egy lebegő kamaraterem. A színház szíve, a nagyterem fő jellemvonása, hogy multifunkcionális, hála azoknak a technikai módosításoknak, mint a megnövelt területű zsinórpadlás vagy a mobil lelátórendszer.
EIFFEL MŰHELYHÁZ
Az Eiffel Műhelyház az évtized egyik legnagyobb kulturális fejlesztése a fővárosban és az országban. 2021. október 25-én az Újjászületésnap című gálaműsor keretében adták át hivatalosan a Magyar Állami Operaház új játszóhelyét, a multifunkcionális központként is üzemelő intézményt, amely egy európai viszonylatban is egyedülálló, műhely-, raktár-, próba- és képzési központ. Az eredetileg 1886-ban, Feketeházy János tervei alapján az Északi Járműjavító területén épült hatalmas csarnokot az utóbbi években teljesen újjáépítették, a több mint 33 milliárd forintos beruházás keretében a Műhelyház összesen 33 ezer épített négyzetmétere és 3 hektáros parkja újult meg.
A műhelyház az Opera kamaraszínházaként a kortárs operák, modern balettek, barokk művek, valamint műfaji határokat feszegető, kísérletező, fúziós és összművészeti előadások otthona. Az Eiffel-csarnok és két melléképülete fogadja be a próba, a gyártás és a raktározás területeit, így többek között a díszlet- és jelmezműhelyeket, próbatermeket, lemezfelvételre alkalmas stúdiót, pihenő oázist és látogatóközpontot. A Magyar Állami Operaház 137 éves története során nem állt a dalszínház rendelkezésére az Eiffel Műhelyházhoz hasonló, korszerű, a színház működését kiszolgáló háttérbázis.
Az Eiffel Műhelyház képzési központként is több korosztálynak kíván oktatási lehetőséget kínálni. Ennek részeként az Opera vezetése Opera Campus néven készített előterjesztést a szomszédos Forgóvázcsarnok hasznosítására, ahol az Opera Gyermekkar és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeinek jöhetne létre művészeti oktatást biztosító bázisiskola
Az új játszóhelyről EBBEN AZ INTERJÚBAN beszélgettünk Ókovács Szilveszter főigazgatóval!
MAGYAR ZENE HÁZA
Tízéves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg 2022. január végén a Liget Budapest projekt keretében felépült Magyar Zene Háza, amely koncertekkel, interaktív állandó kiállítással, zenepedagógiai foglalkozásokkal és számos egyéb programmal várja látogatóit. A Fudzsimoto Szú japán tervező remeke a természeti mellett zenei ihletettségű, ami a ház formavilágában is megmutatkozik. A Magyar Zene Házába érkező gyerekek kipróbálhatják a ház mellett felépült zenei játszóteret, de szép időben a szabadtéri színpad is várja a közönséget. A üveghomlokzaton benézve látni, az épületbe belépve pedig hallani is lehet majd a benti koncerteket, rácsodálkozva az üvegterem meglepően jó akusztikájára. A térszint alatti Varázstérben együtt dobolhatnak a látogatók, a hangdómban drámai szerepet kapnak a hangok és zörejek, az interaktív állandó kiállításban pedig éppúgy lehet találkozni a régi magyar falvak népének zenéjével, mint a Notre Dame szerzeteseivel, a Styx folyónál könnyező Orfeusszal, a zongorázó Liszt Ferenccel, Bartók Kékszakállú hercegével és a popzene 20. századi sztárjaival is.
A Magyar Zene Háza március közepén a zsűri fődíját nyerte el Cannes-ban, a világ legnagyobb és legrangosabb ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en. Az intézmény több rangos elismerést tudhat a magáénak, épületére nem először figyel fel a nemzetközi szakma, megvalósulását már a kezdetek óta komoly figyelem övezi világszerte: a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította, januárban pedig az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a Time Out a világ 22 legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális látványossága közé választotta az épületet.
MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ
Az Andrássy úti játszóhely közel öt évadon át tartó teljes felújítása után 2022. március 12-én nyitott meg újra. A régi fényében tündöklő, de a legkorszerűbb technikával felszerelt Operaházban régen látott és nélkülözni kényszerült produkciók mellett az elmúlt évek sikeres előadásai is elfoglalják méltó helyüket az Ybl-palota repertoárján. A nyitóhétvégén a 061 stábja is ott volt, riportunkban Ókovács Szilveszter főigazgató mellett megszólal a MÜPA és a Nemzeti Táncszínház épületének atyja, Zoboki Gábor építész is, aki a megújult Andrássy úti intézmény teljes körű rekonstrukciójának tervezője.
A nyitógálán Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának ősváltozatával, valamint MacMillan Mayerling című balettjével várták a közönséget, március 15-től pedig látogatói túrákon is megismerkedhetnek az érdeklődők a felújított Ybl-palotával. Az Operaház Mítosz & történelem címmel hirdette meg 2022/2023-as tematikus évadát, amelyben többe között szerepel az izgalmasnak ígérkező Az ötödik pecsét című opera, melyet Madarász Iván az Opera felkérésére, Fábri Zoltán forgatókönyvének felhasználásával írt, valamint Szergej Prokofjev Háború & béke című, igen aktuálissá vált alkotásának magyarországi premierje, amelyet a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban Calixto Bieito visz színre.
BUDAVÁRI PALOTANEGYED
Az utóbbi években elvégzett beruházásoknak köszönhetően a Budavári Palotanegyed immár méltó helye a nemzeti megemlékezésnek. Újjáépítették a Főőrség épületét, mellette a Lovardát, a Stöckl-lépcsőt és a Csikós-udvart, megújult a Várkert Bazár és a Karmelita épülete, rekonstruálták a Budavári Palota déli összekötő szárnyát, benne a Szent István-teremmel, de felújították a szökőkutakat és a sétányokat is.
Várkert Bazár
2014 augusztusában megnyitott a Várkert Bazár Az épületben összesen 2500 négyzetméternyi kiállítótér fogadja a látogatókat és egy 900 négyzetméteres rendezvényterem is helyet kapott. Az Ybl tervei alapján épült komplexumból 8988 négyzetméternyi épületrészt újítottak fel, a mélygarázzsal együtt pedig 17 722 négyzetméternyi új területet építettek hozzá. Továbbá 8734 négyzetméter nagyságú kertet és udvart is kialakítottak.
A felújítást 2011-ben határozták el; a finanszírozás, tervezés és a közbeszerzés után a kivitelezés 2013 nyarán kezdődött. Az építkezés 8,9 milliárdos összköltségéből 6,7 milliárd forint EU-támogatás volt. Ebből restaurálták a kert egyik fénypontját, a Triton-kutat, melyet Csák Attila szobrász-restaurátornak köszönhetően születhetett újjá. 2014. április 3-án adták át az elkészült műemléki részt, a második ütemben multifunkcionális rendezvényközpont 300 férőhelyes mélygarázs és a reneszánsz kert készült el, ezt 2014. augusztus 29-én nyitották meg.
A Várkert Bazár területén található kiállító terek, multifunkciós rendezvénytér, neoreneszánsz kert, az éttermek és a kávéház mind azt a célt szolgálja, hogy az ide látogatók az év minden időszakában megtalálják a szórakozás, kulturált kikapcsolódás, találkozás lehetőségét. A komplexum időszaki kiállításoknak, kültéri és beltéri rendezvényeknek is helyet ad.
Főőrség
2021 tavasza óta bárki meglátogathatja a Főőrség épületét a Budai Várban - az elmúlt években újjáépített házban a századforduló hangulatát idéző kávézó, terasz és a magyar testőrségek 260 éves történetét bemutató kiállítás nyílt. A tárlat apropóját a mostani helyén álló eredeti épület funkciója adja, mivel a Hauszmann Alajos által tervezett ház, egykor a palotát védő főőrség és a királyi testőrség kiszolgálására épült 1903-ban. Az épület impozáns tereit megannyi felvétel ékesíti, amelyek egy többgenerációs magángyűjteményből, a Gőgh-archívum egyedülálló kollekciójából származnak.
Szent István-terem
2021 augusztus 20-tól látogatható a Budavári Palota Szent István-terme, melynek rekonstrukciójával komoly történelmi adósságot törlesztettünk. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti helyiséget követi.
Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A lélegzetelállító terem helyreállításának értékét növeli, hogy már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma képviselői, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember.
A Budavári Palota csodája az egyedülálló berendezésén kívül további érdekességeket is tartogat: a látogatók a terem felé haladva egy különleges kiállítást is megtekinthetnek, amely nemcsak azt mutatja be, miképpen jött létre a magyar iparművészet korabeli csúcsteljesítménye, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe. Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király intelmeinek szövegén alapul.
Lovarda, Csikós-udvar, Stöckl lépcső
A Főőrség épülete és a Szent István-terem után a budai Vár megújításának újabb elemei is elkészültek – látogatható a visszaépített Lovarda, a Csikós-udvar és a Stöckl lépcső. A Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1901-től sok évtizeden át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai azonban a Lovardát sem kímélték. A mostani rekonstrukcióról, a Lovardáról és az azt körülölelő Csikós-udvarról alábbi riportunkban Kiss Henrietta sétavezetővel beszélgettünk.
Előkészítési-tervezési fázisban van a Közlekedési Múzeum és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ új helyszínen való megépítése, a Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyének előkészítése, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója, a Magyar Nemzeti Levéltár főépületének és Lángliliom utcai épületének korszerűsítése, bővítése, míg döntés-előkészítés alatt áll a Magyar Természettudományi Múzeum egységes elhelyezése Debrecenben.
Vezető kép: A felújított Operaház (Fotó: Horváth Péter Gyula)
