Pesti Srácok

Molnár-C. Pál újabb műveit helyezték el a Belvárosi főplébániatemplomban

Molnár-C. Pál Szent család című festménye és az oltárképhez készített vázlata is látható csütörtöktől a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban, amelynek főoltárképeit és a mennyezetről függő feszületét is a művész készítette.

061.hu

A római alapokra épített templomban kétezer év emlékei vannak jelen, ennek ellenére a kortárs és 20. századi alkotásokra is jut figyelem - mondta el a műtárgyak elhelyezése kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Osztie Zoltán plébános. Mint hozzátette, a templomban immár Molnár-C. Pál négy alkotásával is találkozhatnak a látogatók. Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) tudományos főigazgató-helyettese felidézte, hogy a templom oltára a második világháborúban elpusztult, pótlására ezért 1947-ben pályázatot írtak ki.

PestiSracok facebook image

A kiírásra három művész, Molnár-C. Pál, Szőnyi István és Medveczky Jenő kapott meghívást, kettejük pályamunkáját ma a Nemzeti Galéria őrzi, Medveczky pályaművéről azonban még fotó sem maradt fenn - tette hozzá. Molnár-C. Pál és Szőnyi István vázlatait Osztie Zoltán kérésére az MNG 2026-ig kölcsönadta a templomnak, így azok a szentélyben, a főoltár mögött lesznek megtekinthetők - közölte.

Csillag Éva és Csillag Péter, a Molnár-C. Pál Múzeum tulajdonos-igazgatói emlékeztettek arra, hogy az 1947-48-as pályázat zsűrijében a kor legnevesebb művészettörténészei kaptak helyet. Ők a leginkább áhitatot keltő, a templomi környezetbe legjobban illő alkotásként választották ki Molnár-C. Pál munkáját, amely a gyülekezetnek is a legjobban tetszett - jegyezték meg. Elmondásuk szerint a Szent család még korábban, 1933-ban készült, a festő római ösztöndíja során kialakított stílusának kiemelkedő darabjaként. A festményt 2021 őszén a Pintér Galéria kölcsönözte a Molnár-C. Pál Múzeum kiállítására, majd Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora vásárolta meg a múzeum számára, azzal a szándékkal, hogy olyan helyre kerüljön, ahol minél többen látják. Így került a Szent család a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom keresztelőkápolnájába, a Ferenczy Béni által díszített keresztelőkút mellé.

Csillag Éva és Csillag Péter májusban tárlatvezetéseken mutatja be Molnár-C. Pál főplébániatemplomban található műveit. Csütörtöktől a Molnár-C. Pál Múzeumhoz közeli, 11. kerületi Balogh lejtő a festő nevét veszi fel - mondta el Csillag Péter.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.