Pesti Srácok

Molnár-C. Pál újabb műveit helyezték el a Belvárosi főplébániatemplomban

Molnár-C. Pál Szent család című festménye és az oltárképhez készített vázlata is látható csütörtöktől a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban, amelynek főoltárképeit és a mennyezetről függő feszületét is a művész készítette.

061.hu

A római alapokra épített templomban kétezer év emlékei vannak jelen, ennek ellenére a kortárs és 20. századi alkotásokra is jut figyelem - mondta el a műtárgyak elhelyezése kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Osztie Zoltán plébános. Mint hozzátette, a templomban immár Molnár-C. Pál négy alkotásával is találkozhatnak a látogatók. Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) tudományos főigazgató-helyettese felidézte, hogy a templom oltára a második világháborúban elpusztult, pótlására ezért 1947-ben pályázatot írtak ki.

PestiSracok facebook image

A kiírásra három művész, Molnár-C. Pál, Szőnyi István és Medveczky Jenő kapott meghívást, kettejük pályamunkáját ma a Nemzeti Galéria őrzi, Medveczky pályaművéről azonban még fotó sem maradt fenn - tette hozzá. Molnár-C. Pál és Szőnyi István vázlatait Osztie Zoltán kérésére az MNG 2026-ig kölcsönadta a templomnak, így azok a szentélyben, a főoltár mögött lesznek megtekinthetők - közölte.

Csillag Éva és Csillag Péter, a Molnár-C. Pál Múzeum tulajdonos-igazgatói emlékeztettek arra, hogy az 1947-48-as pályázat zsűrijében a kor legnevesebb művészettörténészei kaptak helyet. Ők a leginkább áhitatot keltő, a templomi környezetbe legjobban illő alkotásként választották ki Molnár-C. Pál munkáját, amely a gyülekezetnek is a legjobban tetszett - jegyezték meg. Elmondásuk szerint a Szent család még korábban, 1933-ban készült, a festő római ösztöndíja során kialakított stílusának kiemelkedő darabjaként. A festményt 2021 őszén a Pintér Galéria kölcsönözte a Molnár-C. Pál Múzeum kiállítására, majd Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora vásárolta meg a múzeum számára, azzal a szándékkal, hogy olyan helyre kerüljön, ahol minél többen látják. Így került a Szent család a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom keresztelőkápolnájába, a Ferenczy Béni által díszített keresztelőkút mellé.

Csillag Éva és Csillag Péter májusban tárlatvezetéseken mutatja be Molnár-C. Pál főplébániatemplomban található műveit. Csütörtöktől a Molnár-C. Pál Múzeumhoz közeli, 11. kerületi Balogh lejtő a festő nevét veszi fel - mondta el Csillag Péter.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.