Pesti Srácok

Aukciós életműrekord a belvárosi Virág Judit Galériában

Keserü Ilona Mind 2 című festménye 38 millió, míg Maurer Dóra Overlappings 9. című alkotása 36 millió forintos leütést, és ezzel aukciós életműrekordot ért el a Virág Judit Galéria jubileumi aukciójának második napján szerda este a Budapest Kongresszusi Központban, ahol háború utáni és kortárs műveket bocsájtottak árverésre. Az aukció első napján Rippl-Rónai József Enteriőr című festménye 200 millió forintért kelt el.

061.hu

Keserü Ilona, a háború utáni absztrakt művészet egyik kiemelkedő alkotójának Mind 2. című műve 24 millió forintos kikiáltási árról kúszott fel 38 millióra. A festmény az egyik kiemelkedő darabja a Mind-kép sorozatnak, amelynek képei színkísérletek arra, hogyan harmonizál egymással a szivárvány színe és árnyalata az ember bőrszínének árnyalataival. Az 1981-ben készült mű induló ára 24 millió forint. Kikiáltási árának háromszorosáért, 9 millió forintért talált gazdára Keserü 2018-as Labirintusa, míg Lebegő című szitanyomata 950 ezerért kelt el.

PestiSracok facebook image
Keserü Ilona: Mind 2

Életműrekordot döntött Maurer Dóra, a magyar avantgárd jeles képviselőjének Overlappings 9. című műve, amely 15 millió forintról indulva szárnyalta túl az eddigi 31 millió forintos csúcsot: ezt a 3-ból 5 című installáció érte el a galéria tavaly őszi kortárs árverésén.

Mauer Dóra: Overlappings 9.

Jól szerepelt Birkás Ákos Fej című sorozatának 1998-as darabja, amely 10 millió forintról indulva kelt el 17 millióért. Izgalmas licitharc bontakozott ki Rozsda Endre Cím nélkül műve körül, amely 6,5 millió forintos kikiáltási árról kúszott fel 20 millióra, míg Nádler István Vagyunk című, 1986-os festménye 9,5 millióról jutott 11 millióig.

Nagy érdeklődés övezte Gyarmathy Tihamér Robbanás című, 1959-es absztrakt expresszionista festményét, amely 3,8 millió forintról indulva kelt el 8 millióért, ettől nem sokkal maradt el és 8,5 millió forintért talált gazdára Mengyán Sándor Formák logikája III./3.-as akrillja, míg Bak Imre Art Deco festményénél 7,5 millió forinttal zárult a licit.


Rippl-Rónai Enteriőrje kétszázmillióért kelt el

Rippl-Rónai József Enteriőr című festménye 200 millió forint, Vaszary János Dunakorzó Budapesten olajképe pedig 160 millió forint leütést ért el a Virág Judit Galéria jubileumi aukciójának első napján, kedd este a Budapest Kongresszusi Központban, ahol klasszikus műveket árvereztek el.

Rippl-Rónai Enteriőr című képe betekintést nyújt a művész hétköznapi életébe. Megjelennek rajta elmaradhatatlan szereplői, felesége, Lazarine és Piacsek bácsi, mellettük a kor ünnepelt színésznője, Márkus Emília látható, aki akkoriban a kaposvári színházban vendégszerepelt, és Rippl-Rónai meghívta őt otthonába. A festmény kikiáltási ára 120 millió forintról kúszott fel 200 millióra, ennél magasabbért eddig csak egyetlen Rippl-Rónai festmény kelt el, a Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című, amely 220 millió forint leütéssel tartja az eddigi életműrekordot. A nagyméretű olajkép egy vajdasági kollekcióból került elő. Engelmann Zsigmond, az eredeti tulajdonos, népszerű korabeli gyűjtő volt, aki magától a festőtől vásárolhatta meg a festményt az 1900-as évek elején.

Vaszary János Dunakorzó Budapesten című képe 65 millió forintos kikiáltási árról indulva több licit érkezése után kelt el 160 millióért. Ezzel holtverseny alakult ki az életműrekordot eddig egyedüliként birtokló San Remo című festménnyel, amely a galéria tavaly őszi árverésén ugyancsak 160 millió forintos leütést ért el.

Mintegy 110 év "lappangás" után került vissza az Egyesült Államokból, és eddig csak archív fotóról volt ismert Kádár Béla Fiatalok című festménye, amely 38 millió forintról indulva kelt el 80 millióért. A kép 1928-ban szerepelt New Yorkban, a Brooklyn Múzeum kiállításán, és most tért vissza Magyarországra.

Czóbel Béla: Margerite

Aba-Novák Abruzzói vidék című olaját 44 millió forintért ütötték le a 16 millió forintról induló licit végén, Czóbel Béla 1904-ben készült Körhintája pedig 36 millióról jutott 55 millióig. Czigány Dezső Nizza-részlete 40 millióért kel el, Tihanyi Lajos Csendélete pipával című, 1923-as műve 36 millió forintról érte el a 45 millió forintos leütést, Scheiber Hugó Japán nappali tűzijáték a berlini Luna Parkban festménye 30 millió forintról 48 milliónál zárult. Élénk licitharc alakult Boromisza Tibor Almák című műve körül, amely 8 millió forintos kikiáltási árát jócskán meghaladva kelt el 28 millióért, Schadl János A tatai Töpörke malom című képe pedig 5 millióról érte el a 14 milliós leütést.

Nagy érdeklődés övezte a Zsolnay-tárgyakat is. A Darilek Henrik által tervezett mennyezeti lámpa kikiáltási árának több mint duplájáért, 12 millió forintért, míg a Mack Lajos tervezte váza bacchanália-ábrázolással tízmillió forinttal meghaladva kikiáltási árát, 16 millióért talált új gazdára.

A vezető képen Rippl-Rónai József Enteriőr című képe (Fotó: MTI)

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.