Pesti Srácok

Meghalt Andy Fletcher, a Depeche Mode alapítótagja

Hatvanéves korában elhunyt Andy Fletcher, a Depeche Mode billentyűse, tette ki a zenekar a Facebook-oldalára. A halál okáról nem ír a közlemény.

061.hu

A Facebook-bejegyzés alább olvasható:

PestiSracok facebook image


Andrew Fletcher 1961. július 8-án született Nottinghamban. Az 1970-es évek végén akkori iskolatársával, Vince Clarke-kal megalapította a rövid életű No Romance in China nevű zenekart, melyben basszusgitáron játszott, majd 1980-ban találkozott Martin Gore-ral és Clarke-kal kiegészülve megalapították a Composition of Sound zenekart, amiben már mindannyian szintetizátor mögé álltak. Abban az évben vették be énekesnek Dave Gahnt, az ő javaslatára Depeche Mode-ra nevezték át zenekarukat. Nem sokkal az első lemez, Speak & Spell 1981-es megjelenését követően Clarke kilépett. A zenész-producer Alan Wilder 1982 végén csatlakozott a zenekarhoz, 1995-ös távozásáig négyen dolgoztak. A Depeche Mode fennmaradó tagjai, Gahan, Gore és Fletcher a későbbiekben is aktívak maradtak.

Mind a stúdióban, mind fellépéseken szintetizátoron játszott, ő volt az egyetlen tagja a zenekarnak, aki nem énekelt.

A Depeche Mode rendszeresen koncertezett Magyarországon: először 1985-ben a budapesti Volán-pályán zenéltek. Az 1993-as MTK-stadionbeli fellépést kihasználva Göd közelében forgatták a Condemnation kislemez videóklipjét. Utoljára 2018 júniusában a VOLT fesztiválon léptek fel.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.