Adatszobor, hangdóm, überfangos üveg - Ilyen volt az idei Múzeumok éjszakája
A Múzeumok éjszakája idén az Újragombolt hagyományok szlogen köré épült, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a klasszikus kultúra olyan képviselői is, mint a múzeumok, fel tudják venni a versenyt a könnyebben fogyasztható szórakozási lehetőségekkel. Fontos megjegyezni itt, hogy hajlamosak vagyunk a múzeumokra kizárólag mint múltunk értékeinek őrzőire tekinteni, és figyelmen kívül hagyni azt, hogy az itt felhalmozott tudásanyagokhoz non-formális oktatási keretek között, szinte észrevétlenül kerülhetünk közelebb. A jelen társadalmi kérdései az arra reflektáló művészeti alkotásokon keresztül sokszor könnyedebben válnak értelmezhetővé számunkra, kérdés, hogy az egyes intézmények mennyire alkalmazkodóképesek, mennyiben tudják a kiállítások témáját, tartalmát, megjelenési formáját a színes látogatói elvárásokhoz igazítani. A Múzeumok éjszakáján évről évre megmozdul az ország, ez az esemény mára igazán trendi lett, és nem csak a múzeumi szelfikészítés értelmében, az élményközpontokká alakuló intézmények valóban tartalmas szórakozást kínálnak minden korosztálynak.
MM - 061.hu
Országszerte mintegy 430 helyszínen több mint 2500 programmal - többek között kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, koncertekkel, interaktív játékokkal és kézműves foglalkozásokkal - zajlott szombat délutántól vasárnap hajnalig a 20. Múzeumok éjszakája. Mi a megújult Városliget felé vettük az irányt, ahol a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Műcsarnok programjain vettünk részt.
Megérkeztünk - Néprajzi Múzeum
A májusban nyílt Néprajzi Múzeum Megérkeztünk című első időszaki kiállítása az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. A kiállításba nem csak ikonikus tárgyakat válogattak be a kurátorok: az itt látható több mint száz tárgy jelentős része ritkán vagy sohasem került ki a raktárból, most azonban a gyűjtemény legnépszerűbb darabjaival közösen tárják fel a Néprajzi Múzeum múltját és jelenét. Egzotikus kultúrák és a magyar paraszti világ emblematikus emlékei együtt jelennek itt meg: bőrből, elefántcsontból készült afrikai tárgyak, tollkorona az Amazonas vidékéről, japán szamurájkard, vagy Amur-vidéki halbőr ruha. A tárlaton a Kárpát-medence, Európa és más földrészek tárgyai mellett dokumentumok, fényképek, filmek és hangzó anyagok tükrözik a néprajzi gyűjtés hangsúlyos érdeklődési területeit.
Szombat este Réz András vezetésével jártuk be a kiállítást, a szubjektív tárlatvezetésen a filmesztéta személyes élményein, gyerekkori emlékein, sztorijain keresztül elevenítettük fel a paraszti életmódhoz köthető eseményeket, régi mesterségeket, annak részfolyamatait, mindezt a történelem-vallás-identitás háromszög tágabb kérdésköreibe ágyazva. Izgalmas párbeszédek alakultak ki a filmesztéta és a látogatók között, többek között ezért is érdemes - korosztályokra specializálódott - tárlatvezetéseken részt venni.
A Kerámiatér amerikai és afrikai kerámiái külön is bemutatkoztak, és megnéztük a készülő állandó kiállítás látványos részét, egy hatméteres adatszobrot is, egy olyan művészi adatvizualizációt, amely a művészet, az építészet és a design metszéspontjában áll. Érdekessége, hogy formája, anyaga, vizuális és érzéki tulajdonságai elmondhatóvá tesznek egy történetet. A szobor a Néprajzi Múzeum tárgygyűjteményeinek és archívumának idő- és térbeli változásait, egymással összefüggő folyamatait mutatja be, egyfajta útikalauzként a múzeumi tárgyak univerzumának megértéséhez. A készülő adatszoborról láthattunk 3D-s látványterveket, e különleges művészi attitűdről pedig maguk az alkotók, Fusz Mátyás és Sipos Melinda beszéltek.
Hangdóm - Magyar Zene Háza
A Magyar Zene Háza egyik legizgalmasabb tere a kupola alakú Hangdóm, amely különleges hang- és vizuális élményt biztosít különböző előadásoknak, koncerteknek, live acteknek, dj-szetteknek, performanszoknak. Itt már korábban volt alkalmunk megnézni egy vetítést, akkor a természet hangjai kerültek a középpontba, ami annyira lenyűgöző volt, hogy ezen az éjszakán sem szerettük volna kihagyni ezt a programot. Ezúttal egy merőben más munkát, Ryoichi Kurokawa Berlinben élő japán művész produkcióját láthattuk. A 360 fokos vásznon a villódzó képekkel teli alkotásban Kurokawa előbb dekonstruálja, majd rekonstruálja az általunk eddig megszokott módon érzékelt világot. Érdekes hipnotikus akusztikai élményben volt részünk, de az biztos, hogy nem ez a legkönnyebben befogadható vetítése az intézménynek.
A Magyar Zene Házában voltak, akik több mint egy órát álltak sorba, kétségkívül a megújult Városliget legcsaládbarátabb épülete ez, ahol a zenés játszótér hangjait este 11 után is még bőven lehetett hallani. Sokan kíváncsiak voltak az állandó zenetörténeti kiállításra, a májusban megnyílt, hangszercsodákat kipróbálhatóvá tévő Kreatív Hangtérre és a koncertekre is.Az üveg éve - Műcsarnok
Az idei az Üveg Nemzetközi Éve, ez alkalomból a Múzeumok éjszakáján a Bohus-Lugossy Alapítvány mobil üveghutát állított fel a Műcsarnok melletti promenádon, ahol bárki megtapasztalhatta egy igazi üvegműhely különleges hangulatát, megcsodálhatta, illetve ki is próbálhatta az üveg kreatív megformálását. Végignézhettük az üvegfújás csodálatos folyamatát, az üveg hagyományos kézi megmunkálását magyar és további nemzetközi üvegművészek bevonásával szemléltetve.
Bejártuk a szakmai év magyarországi programjának központi kiállítását, a szeptember 4-ig látogatható II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalont, amely külön szekcióban tekinti át az üveg anyagának huszadik századi, magyar innovációit, köztük az amerikai találmányként elhíresült „Tiffany-üveggel” – vagyis az irizáló üveggel, amely valójában Pantocsek Leó Valentin, a Zlatnói üveggyár mérnökének 1856-os találmánya. Speciális eljárásokkal készült üvegművészeti csodák kaptak itt helyet, a látogatók megismerkedhettek az überfangos üveggel, vagy például a fátyolüveggel is. E kiállítással nem titkolt célja volt a szervezőknek, hogy ráirányítsák a figyelmet a lassan feledésbe kerülő szakmára és hozzájáruljanak a szükséges keretek kialakításához a jövő generációja számára.
Fotók: Horváth Péter Gyula
