Pesti Srácok

Több mint 170 éves nyomdagépet használtak a Most vagy soha! forgatásán (GALÉRIA)

A Nemzeti Múzeum után, az 1848. március 15-ei események másik emblematikus helyszínén a Budai Várban folytatódtak a Most vagy soha! látványos felvételei. Az erődítményen belül a reformkorban József kaszárnyaként ismert Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épületben forgatott a stáb. Pontosan ott, ahol 174 évvel ezelőtt a pesti tömeg, élén a márciusi ifjakkal kimentette börtönéből a sajtóvétségért elítélt író - politikust, Táncsics Mihályt.

061.hu

A film készítői korabeli krónikák leírásait követve rögzítették az egykor, ezen a helyen lezajlott eseményeket. Azt, ahogy délután négy órakor az emberek odaérnek a hevenyészetten védett épülethez, lefeszítik a földszinti cella ablakára szegezett deszkákat, majd az ablakon át kiemelik, hintóba teszik Táncsicsot (akkori nevén Mihajlo Stančić-ot). A sikeres akció után az emberek kifogták a lovakat és maguk húzták a nap sztárjának szekerét le a várból az „Éljen Stancsics!, Éljen a forradalom! Vesszen Metternich!” jelszavakat skandálva.

PestiSracok facebook image

A forgatáson közel kétszáz, korabeli ruhákba öltöztetett statisztával, illetve a film főszereplőinek közreműködésével két napon keresztül zajlottak a felvételek, aminek kedvéért az 1848-as utcaképet is újraalkották az itt játszódó események mind hitelesebb megörökítéséhez.

A Vár után a stáb a Kincsem Park régi mázsaházában folytatta a munkát, ami a filmben a Landerer nyomdát „játssza el”. A helyszín kiválasztása mellett többek közt az szólt, hogy ennek az épületnek kialakítása, ablakai hasonlítottak a legjobban a korabeli képeken látott nyomda szerkezetéhez. De nemcsak ez járult hozzá az ide kapcsolódó rész, a forradalmi kiáltványok – Nemzeti dal, 12 pont – kinyomtatásának valósághű felelevenítéséhez. A felvételekhez sikerült szerezni egy 1840-es évekbeli, rendkívül ritka nyomdagépet, aminek a kezelését és szereplők betanítását egy harmadik generációs nyomdász látta el. Sokat hozzátett ez a berendezés az itt játszódó események megidézéséhez. Érezni lehetett a felvételek alatt, hogy a fiatal színészeket szinte bűvöletbe ejtette a szerkezet, hiszen az már akkor működött, amikor a Most vagy soha! játszódik. Természetesen ez a muzeális darab abban a jelenetben már nem szerepelt, amikor a történet szerint pár nyomdagépet meg kellett rongálni. Ahhoz replika eszközöket használt a stáb.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.