Pesti Srácok

Több mint 170 éves nyomdagépet használtak a Most vagy soha! forgatásán (GALÉRIA)

A Nemzeti Múzeum után, az 1848. március 15-ei események másik emblematikus helyszínén a Budai Várban folytatódtak a Most vagy soha! látványos felvételei. Az erődítményen belül a reformkorban József kaszárnyaként ismert Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épületben forgatott a stáb. Pontosan ott, ahol 174 évvel ezelőtt a pesti tömeg, élén a márciusi ifjakkal kimentette börtönéből a sajtóvétségért elítélt író - politikust, Táncsics Mihályt.

061.hu

A film készítői korabeli krónikák leírásait követve rögzítették az egykor, ezen a helyen lezajlott eseményeket. Azt, ahogy délután négy órakor az emberek odaérnek a hevenyészetten védett épülethez, lefeszítik a földszinti cella ablakára szegezett deszkákat, majd az ablakon át kiemelik, hintóba teszik Táncsicsot (akkori nevén Mihajlo Stančić-ot). A sikeres akció után az emberek kifogták a lovakat és maguk húzták a nap sztárjának szekerét le a várból az „Éljen Stancsics!, Éljen a forradalom! Vesszen Metternich!” jelszavakat skandálva.

PestiSracok facebook image

A forgatáson közel kétszáz, korabeli ruhákba öltöztetett statisztával, illetve a film főszereplőinek közreműködésével két napon keresztül zajlottak a felvételek, aminek kedvéért az 1848-as utcaképet is újraalkották az itt játszódó események mind hitelesebb megörökítéséhez.

A Vár után a stáb a Kincsem Park régi mázsaházában folytatta a munkát, ami a filmben a Landerer nyomdát „játssza el”. A helyszín kiválasztása mellett többek közt az szólt, hogy ennek az épületnek kialakítása, ablakai hasonlítottak a legjobban a korabeli képeken látott nyomda szerkezetéhez. De nemcsak ez járult hozzá az ide kapcsolódó rész, a forradalmi kiáltványok – Nemzeti dal, 12 pont – kinyomtatásának valósághű felelevenítéséhez. A felvételekhez sikerült szerezni egy 1840-es évekbeli, rendkívül ritka nyomdagépet, aminek a kezelését és szereplők betanítását egy harmadik generációs nyomdász látta el. Sokat hozzátett ez a berendezés az itt játszódó események megidézéséhez. Érezni lehetett a felvételek alatt, hogy a fiatal színészeket szinte bűvöletbe ejtette a szerkezet, hiszen az már akkor működött, amikor a Most vagy soha! játszódik. Természetesen ez a muzeális darab abban a jelenetben már nem szerepelt, amikor a történet szerint pár nyomdagépet meg kellett rongálni. Ahhoz replika eszközöket használt a stáb.

Ajánljuk még

Az LMBTQ egy mentális betegség, de nem azért, amiért gondolnád

Magyar ugar 2024 április 5.
A vallási fanatizmus egy sötét örvény, amely magába szippantja az egyén józan eszét, és egy elképzelt világba taszítja őt, ahol a saját hite és meggyőződés az egyetlen elfogadható út. A fanatikusok gyakran úgy érzik, hogy a tudásuk (nézeteik) birtokában magasabb rendűek, mint mások. Még a légynek is képesek megmondani, hogy milyen irányba repüljön. A fanatikus számára nincs ellentétes vélemény, vagy más nézőpont. Olyanok, mint egy rosszul kalibrált robot a '80-as évek sci-fijeiből, aminek hiperérzékenyre állították a barát–ellenség felismerő rendszerét. Számukra csak a barát és az ellenség létezik. Az ilyen sötét fanatizmus pedig nemcsak a szellemi leépülést eredményezi, de tettekben is megmutatkozhat. És mielőtt még bárki félreértené: a vallási fanatizmushoz nem kell istenhit. Elég egy jól megkomponált, ellentmondást nem tűrő, totalitárius ideológia, ami fanatizálja a követőit. Ennek a totalitárius ideológiának esett áldozatául a magyar YouTube egyik közismert vloggere, SytheX.