Pesti Srácok

De hogy jön össze Petőfi és Tarantino? - A helység kalapácsa forgatásán jártunk a tordasi westernfaluban (GALÉRIA)

De hogy jön össze Petőfi és Tarantino? - A helység kalapácsa forgatásán jártunk a tordasi westernfaluban (GALÉRIA)

Különleges filmes műfajparódia forog Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komikus eposzából Dombrovszky Linda rendezésében. A "helység" ezúttal egy soha nem létezett, időtlen, western-easterni település, ahol a vadnyugati idegenként megérkező Mesélő chopperén ülve kezd bele a jól ismert történetbe. A tordasi westernfaluban készülő tévéfilm forgatásán ízelítőt kaptunk abból, milyen is egy tarantinói hangulatba ágyazott Petőfi-szöveg. Dombrovszky Linda rendezőt többek között arról kérdeztük, milyen filmnyelvi újítások tehetik maivá Petőfi 1844-es szövegét, és hogy miért tartja fontosnak, hogy a film a jelen problémáit is feszegesse. Generációja egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb színészét, a Csepü Palkót alakító Ember Márkot pedig arról kérdeztük, mikor találkozott először ezzel a szöveggel, és hogy szerinte miért érdemes csibészséggel hozzányúlni, modernizálni a klasszikusokat. A helység kalapácsát a tervek szerint 2023. január 1-jén tűzi műsorra a köztévé.

MM - 061.hu

Petőfi halhatatlan eposzparódiájában a nagyvilágtól elzárt kis helység esendő, hétköznapi lakóit is ugyanazok az érzelmek és indulatok fűtik, akár a világirodalom nagy alakjait: szerelem, féltékenység, árulás, gyűlölet, bosszú. Itt az átlagos kocsmai verekedés is valóságos világháborúvá válhat lakóinak szemében – csak éppen ami számukra hatalmas tragédia, az kívülről nézve, méreténél fogva, megmosolyogtató.

PestiSracok facebook image

A film hűen követi az eredeti történetet és szövegkönyvet, miközben Petőfi nyelvi humorát és eposzparódiáját filmes stílusparódiával ötvözi, mely nemcsak az irodalmi mű humorát erősíti, de frissé, a mai néző számára is fogyaszthatóvá teszi azt.

Kálomista Gábor, a Megafilm producere a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar történelemben és a magyar irodalomban rengeteg olyan remekmű van, amely vászonra kívánkozik, így volt ez A helység kalapácsa esetében is. De szerették volna kicsit máshogyan, mai perspektívából megközelíteni ezt a művet, ebben kiváló alkotótársai voltak a segítségére, akikkel már több közös munkájuk is volt.

Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) igazgatóságának elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy korszerű, kortárs szellemben érdemes a Petőfi-szövegeket feldolgozni, a cél, hogy a merev, szoborszerű Petőfit élővé tudják tenni. Ezért üdvözölnek minden olyan projektet, ami ezzel az attitűddel közelít irodalmi remekműveinkhez. Kitért arra is, hogy a film szinopszisa akár egy Tarantino-filmé, szerinte ez a hangulat hozzásegít a vagányabb Petőfi-kép kialakításához.

Dombrovszky Linda: Nem nyúltunk a szöveghez

A film rendezője, Dombrovszky Linda azt hangsúlyozta a 061-nek adott interjúban, hogy nem kifejezetten modernizálni szerették volna ezt a művet, inkább csak vizuálisan izgalmassá és fogyaszthatóvá tenni. Azt is elmondta, hogy szerinte látványban izgalmasabb, hogy nem a mai korhoz nyúltak. Szándéka a filmnek, hogy a jelen problémáit is feszegesse, úgy mint a klímaváltozás, mint azt a rendező elmondta, emiatt is érezték azt, hogy az általuk megjelenített, sivatagszerű világ jó ötlet lehet. A film végén válik jelentésessé Petőfi egyik fő üzenete, hogy milyen kis hangyák vagyunk ebben az óriási univerzumban, apró problémákkal, miközben globális katasztrófa közeleg, húzta alá Dombrovszky Linda.

A műfaj - eposzparódia - már önmagában kínál egyfajta szabadságot, ám arra ügyeltek, hogy ez csak a filmnyelv és a zene, semmint a szöveg szintén valósuljon meg. "Több síkon mozog már maga az elbeszélő költemény is. Van benne egy elég hosszú szakasz, a mesélő szövege. Őt behoztuk, mint karaktert, mint szereplőt a történetbe.

Másrészről, néhány helyen a szöveget dialóg formába raktuk Somogyi György forgatókönyvíróval. Ez azt jelenti, hogy ami esetleg egy leírt szöveg volt a mesélő részéről, azt két általunk teremtett figura szájába adtuk. Maga a szöveg egyáltalán nem változott, ki is zökkenne a néző, ha bármit átírtunk volna benne, hiszen a szövegnek van egy ritmikája, törvényszerűsége."

Dombrovszky Linda

Dombrovszky Linda szerint az, hogy mindezt milyen miliőbe helyezik, szinte mindegy. "Mindegy, hogy ez egy akciófilm, sci-fi, vígjáték, vagy western, bármilyen műfajban meg tud szólalni ez a szöveg, ha a cél és az irány megvan." Elsősorban attól izgalmas ez a mű, hogy kortalan, időtlen, és sok szabadságot ad a megvalósítás tekintetében. Ez utóbbit a rendező szerint a színházi adaptációk is szépen prezentálják.

Arra a kérdésre, hogy a saját korában kevéssé népszerű, a fentebb stílt elutasító eposzparódia filmes adaptációjában cél volt-e, hogy tükröt tartson nemzeti karakterünknek, a rendező azt mondta, a filmnek egyáltalán nem szándéka a magyarság fricskája, sőt, szerinte Petőfiben sem volt akkora tudatosság erre vonatkozóan.

Ember Márk: "Így érdemes a mai korra adaptálni klasszikusokat"

"Nincsenek tiszta emlékeim arról, hogy az iskolában találkoztam volna A helység kalapácsával, de ez valószínűleg nem a tanáraimnak, hanem az én hanyagságomnak és kamaszkori kalandozásaimnak köszönhető. Az első valódi találkozásom a művel Színház- és Filmművészeti Egyetemen volt, Markó Robi rendező barátom rendezett belőle felolvasó színházat. Én voltam a mesélő, a szöveg jelentős részét nekem kellett felolvasni. Szentendrén többször is előadtuk, nagyon megszerettem, mondhatom, hogy örökre a szívembe fogadtam, mert szerintem csodálatos anyag", idézte fel a szöveghez való kapcsolódásait Ember Márk.

Arról, hogy 2022-ben milyen üzenete lehet ennek a műnek, a Thalia Színház művésze úgy fogalmazott, szerinte ez egy nagyon emberi történet, valódi, hús-vér szereplőkkel, az ő félelmeikkel, vágyaikkal, fondorlataikkal, mindehhez pedig rengeteg humor társul.

Ember Márk

A rendezői koncepcióval kapcsolatban a fiatal színész azt mondta, nagyon tetszik neki az a bátorság, amivel Dombrovszky Linda hozzányúlt ehhez az anyaghoz.

Ember Márk Csepü Palkót alakítja a filmben, aki, mint mondja, egy nagyon vagány fiúnak tűnik, aztán kiderül róla, hogy nem biztos, hogy annyira bátor, mint amilyennek előadja magát.

Fotók: Megafilm, MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)