Naputánjáró - A világ első csángó társasjátékával gyarapodott a Néprajzi Múzeum gyűjteménye
A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület "Naputánjáró" társasjátékával gazdagodott a Néprajzi Múzeum demonstrációs gyűjteménye csütörtökön. A Néprajzi Múzeum gyűjteménye az elmúlt 150 évben is jelentős moldvai anyaggal gazdagodott, a most befogadott társasjáték viszont máshogy különleges. Ezúttal nem a csángómagyarok hagyományos népi kultúrájának reprezentatív darabja érkezik az intézménybe, hanem egy olyan tárgy, amely arról az önkéntes közösségi munkáról tanúskodik, amely az elmúlt évtizedekben országhatároktól függetlenül a moldvai magyarság kultúrájának megőrzését, megismertetését tűzte ki célul.
MM - 061.hu
A moldvai csángómagyarok hagyományosan évente egyszer hallgathatnak magyarnyelvű misét, Nagyboldogasszony napján (aug. 15.) Kácsikán. Ehhez a jeles naphoz kapcsolódóan adta át 2022. augusztus 4-én a 15 éve alapított Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület a 11 éve készült „Naputánjáró” társasjátékának utolsó bontatlan példányát a Néprajzi Múzeum számára.
Iancu Laura, Albert Zoltán Máté, Jolanda Willemse és Kemecsi LajosA világ első csángó társasjátéka, a Naputánjáró (napraforgó) Lakatos Demeter, az első jelentős csángó költő születésének 100. évfordulójára, 2011. november elejére készült el Iancu Laura költő és néprajzkutató tudományos közreműködésével, Albert Zoltán Máté ötletére és megalkotásával – önkéntes munkában, sokak segítségével. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel közös kiadásukban megjelent játék rendkívül sikeresnek bizonyult, hamarosan, 2012 februárjában utánnyomásra is szükség volt. A játékot nemcsak magánszemélyek vásárolták meg, hanem a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által működtetett iskolai helyszínekre 2-2 példány épp úgy került, mint számos hazai iskolába.
A 15 éves egyesület 10 éves játékának utolsó bontatlan példányának felajánlásának időpontja üzenetértékű. A moldvai magyarok kiemelt pillanata minden évben augusztus 15., Boldogasszony napja. Hosszú ideje évente csak ezen a napon van az egyetlen, hivatalosan engedélyezett magyar nyelvű szentmise Kácsikán, amelyet éveken át a csángók nagy apostola, Jáki Sándor Teodóz, OSB atya celebrált, haláláig. Bár az utóbbi időben történtek pozitív változások, de a mai napig nem tudnak falvaikban rendszeresen anyanyelvükön imádkozni Moldvában.
A Néprajzi Múzeum gyűjteményei, a tárgyak, fényképek, kéziratok által hordozott tudás számos ponton kapcsolódik a társasjátékban feldolgozott területhez, illetve történeti-néprajzi és nyelvészeti kérdésekhez. A játék „terepének” felrajzolt települések szinte mindegyike, egy-egy dallam vagy szőttes erejéig megjelenik a gyűjteményben Pusztinától Szabófalváig, Jászvásártól Külsőrekecsinig.
Ez azért is kiemelkedő, mert a néprajzi gyűjtés feltételei hosszú ideig nem voltak kedvezőek. A kezdeti néprajzi kutatások elsősorban a Kárpát-medence népi kultúrájának dokumentálására irányultak, de a trianoni békeszerződés megkötése után ez is ellehetetlenült. Hiába nőtt fokozatosan a csángómagyarok iránti érdeklődés, a rendszerváltásig a gyűjtemény csak közvetett módszerekkel tudott gyarapodni, többek között a Magyarországra telepített moldvai és bukovinai magyarok révén. Mivel a Kádár-korszakban a külföldi tárgyvásárlás illegális volt, számos tárgyat, amelyet Kallós Zoltán és köre gyűjtött Moldvában, közvetítőkön keresztül vásárolt meg a múzeum.
Csángómagyar kislány ünneplő ruhában, 1964, Lészped, RomániaA gyűjtések az 1910-es években kezdődtek, például a moldvai csángók egy korai néprajzi térképét Györffy István készítette 1910-ben, amely később ismeretlen okokból a Néprajzi Múzeumból az Országos Széchényi Könyvtár térképtárába került. A korai időszakból a legértékesebb anyag a Bartók és más gyűjtők által fonográfra rögzített népzenei anyag. Utoljára 1992-ben volt olyan terepmunka, amely a Néprajzi Múzeum gyűjteményét is gazdagította.
700 műtárgy, 17 teljes viselet, 2000 darabos fotóanyag Moldváról
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója üdvözölte, hogy a moldvai magyarok kultúrájához szorosan kapcsolódó közösségi tevékenység eredményeképpen megszületett társasjáték az intézménybe került. "A gyűjteményünkben több mint 700 tárgy, köztük 17 teljes viselet őrzi a moldvai kultúrát", emelte ki hozzátéve, hogy a Hangtárban 400 feletti dallam került eddig nyilvántartásba, valamint jelentős fotóanyag (kb. 2000 db), több sorozat színes dia (kb. 600 db) van a Fotótárban. Jelentős Erős Péter 224 darabos sorozata 1984-ből, amely egy pusztinai disznó- és birkavágást dokumentált. A Néprajzi Múzeum kiállításaiból sem hiányoznak a moldvai tárgyak: a Kerámiatérben jelenleg gorzafalvai kerámiákat tekinthetnek meg a látogatók.
Csángó házaspár, 1931, Trunk, Románia A főigazgató elmondása szerint nem volt könnyű a Néprajzi Múzeumnak és a magyar néprajzkutatóknak, érdeklődőknek, támogatóknak, a moldvai magyarok kultúráját fontosnak tartó magánszemélyeknek az, hogy egy állami intézménybe erről a területről gyűjtemények érkezzenek. 1910-től Györffy István készítette el az első komoly néprajzi térképet, ami a Néprajzi Múzeum gyűjteményében is helyet kapott (ma már nincs itt), innentől indult el a szakszerű gyűjtések sora, ami egészen 1992-ig tartott. Ezzel párhuzamosan,
"a II. világháborút követően, amikor az állami, hivatalos gyűjtőutakat ellehetetlenítette a politika, elindult, hogy a moldvai magyarok kultúráját fontosnak érzők - mint például Kallós Zoltán és köre - által gyűjtött anyagok ide kerüljenek. Ezeket azonban nem lehetett hivatalosan, közvetlenül intézni. Számos kerülőúton, közvetítőkkel, megbízásokkal kellett segíteni, hogy e fontos munka eredményei itt, a gyűjteményünkben megjelenhessenek. Ma ezen munkák eredményei szerencsére mind elérhetőek"
-mutatott rá Kemecsi Lajos.
Digitális formában is elérhető lehet a társasjáték
A most beérkező társasjáték ugyanakkor nem a múzeum műtárgygyűjteményébe, hanem a demonstrációs gyűjteménybe kerül. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy múzeumpedagógiai célok mentén továbbra is betöltse eredeti funkcióját a játék. A szerzők hozzájárulásával a múzeum az esetleges későbbi digitális fejlesztés jogát is megkapta egy széles nagyközönség számára szánt jövőbeli elképzelésekkel. A Néprajzi Múzeum bízik abban, hogy a korábbi önkéntes munka a digitális fejlesztők számára is inspiratív lesz: várja azok jelentkezését, akik elkészítenék a játék internetes változatát.
A Naputánjárót 3-6 fő (vagy csoport) játszhatja. Az önálló részvétel 12 éves kortól ajánlott, de segítséggel kisebbek is játszhatják. A játék egy „csángós” mesével kezdődik: „Vót eccer, hol nem vót, valami magas hegyek között, vót egy nagy-nagy hely, mit úgy híttak, hogy Csángófőd, s vót ott egy király s egy királyné, s vót nekik egy országik mit úgy híttak: Naputánjáró. Azét hítták Naputánjárónak azt az országot, met erőst sok napraforgó nőtt ott. Az emberek békességbe vótak egyik a másikval, szerették egyik a másikat, még az idegenyeket es béfogadtak maguk közé, olyan jó emberek vótak…” A játékosok ezután a keménytábla stilizált moldvai térképén bebarangolhatják Csángóföld központi részét, útközben 100 könnyű, 100 nehéz kérdés segítségével ismereteket szerezhetnek a moldvai csángómagyar szavakról és kifejezésekről, valamint különböző témakörökből (történelem, földrajz, néprajz, hagyományok, gasztronómia, irodalom, művészetek, stb.) A társast izgalmasabbá teszi két negatív és egy pozitív szereplő a csángó hiedelemvilágból. A készítők célja, hogy a moldvai csángómagyar gyerekek, felnőttek és az őket szeretők és érdeklődők minél jobban megismerhessék Csángóföldnek a játékban szereplő településeit, az ott élők kulturális örökségét. A Naputánjáró iskolai oktatás keretében tanári segédeszközként is használható.
Fotó: Incze László
