Pesti Srácok

A színház kereteit feszíti szét a magyar nyelvű színjátszás hőskorát bemutató, stílusteremtő tévéjáték, a Déryné ifiasszony

A színház kereteit feszíti szét a magyar nyelvű színjátszás hőskorát bemutató, stílusteremtő tévéjáték, a Déryné ifiasszony

A Déryné Program egyik alappilléreként megalakult Déryné Társulat 2020. szeptemberében mutatta be Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony című drámáját, amely a vándorszínészet hőskorába, a magyar nyelvű színjátszás születésének reményekkel és sikerekkel, nélkülözéssel és küzdelmekkel teli világába kalauzol. Ebből a darabból született meg a szeptember 19-én, az Urániában bemutatott tévéjáték, amelyet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Vidnyánszky Attila rendezett. Az alkotásról Kis Domonkos Márk producerrel, a Déryné- program igazgatójával beszélgetünk.

LSZF- 061.HU

Miért fontos színháztörténetileg az a pillanat, amiben Déryné Széppataki Róza élt? Kvázi mit köszönhetünk nekik?
Déryné a kőszínház előtti világ legnagyobb magyar színésznője. Abban a hőskorban, amikor a magyar színházi élet megerősödött, intézményesült, amikor színházak sokasága alakult meg. Déryné óriási hittel és elhivatottsággal a magyar nyelvű színjátszás ügyéért harcolt, a megteremtését, meghonosítását a történelmi Magyarország területén neki köszönhetjük. Nem véletlenül választottuk névadónknak, hiszen hozzá hasonlóan ugyanazért a célért küzdünk nap mint nap, mindössze annyi különbséggel, hogy ekhós szekér helyett a mi színművészeink mikrobusszal járják az országot, de hitvallásunk megegyezik: Színház mindenkinek!
A fotón Szemerédi Bernadett, Kis Domonkos Márk és Tarpai Viktória
PestiSracok facebook image

Miért nevezhető ez a tévéjáték egy stílusteremtő alkotásnak?
A feldolgozás szétfeszíti a színház kereteit, míg az első két felvonást a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán vettük fel, addig a harmadikban a deszkákat elhagyva kimentünk a szabadba és külső helyszínen, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben forgattunk. Vidnyánszky Attila rendező a színház és a filmes eszközöket vegyítve egy új, hibrid műfajt hozott létre. A tévéjátékot 2021 áprilisában kezdtük el rögzíteni a fenti két különleges helyszínen, a közel száz fős stáb káprázatos látvány- és fantáziavilágot teremtett. Rövid idő állt a rendelkezésünkre, csupán nyolc forgatási nap, de nagyon gördülékenyen és fegyelmezetten zajlott a munka, kiváló szakemberekkel dolgozhattunk együtt.

Hogyan köszön vissza a filmben Vidnyánszky Attila rendezői stílusa? Ugye köztudott, hogy ő szeret egyszerre több színészt mozgatni a színpadon. Ez itt lehetséges volt? Okozott ez bármilyen kihívást a forgatás alkalmával? Szükséges volt az eredeti darab forgatókönyvét átdolgozni a mozgóképes adaptáció miatt?
Vidnyánszky Attila rendezéseiben valóban nagyon sok a párhuzamos síkon zajló jelenet, és ez a filmben is tetten érhető, de ez inkább a vágóasztalon dőlt el, mintsem a felvételkor. A forgatáson ugyanis a színházi előadás szövegkönyve mentén haladtunk, az utómunkálatok feladata volt, hogy a végtermék már csak azokat a jeleneteket tartalmazza, amelyek a mozivásznon érvényesülnek jobban. Így lett a háromórás darabból két óra tizenkilenc perc.

Hol láthatja a közönség a filmet, és igazából mi a valódi célja az alkotásnak, mit szeretnétek vele üzenni, közvetíteni?
Bízunk benne, hogy a Duna TV hamarosan műsorra tűzi, folynak már a tárgyalások ez ügyben. Emellett országjáró turnéra indulunk vele, reméljük, hogy a határon túli, magyarlakta településekre is sikerül elvinni és közönségtalálkozóval egybekötött vetítéseket szervezni. A tévéjáték megalkotásával, ahogy a színházi produkcióval is névadónk, Déryné Széppataki Róza, és az ő munkássága előtt kívánunk tisztelegni elsősorban, de további fontos célként fogalmazódott meg, hogy a filmet olyan helyekre is el tudjuk juttatni, ahová a befogadóhely adottságai miatt a színházi előadást nem, ez által a történetet egy sokkal szélesebb közönséggel, köztük a fiatalabb generációval is sikerül megismertetni. Mindamellett a két évvel ezelőtt megkezdett munkánk megkoronázásának is tekinthető, a Déryné Program idén csaknem kilencszáz előadást valósított meg, ami közel 500 ezer kilométer utazást jelent.

Bővülés elé néz a Déryné- program. Ez mit jelent pontosan, és a háború sújtotta Kárpátaljának hogyan tud segíteni?
A programunk elsődleges célja, hogy azokat a térségeket is minőségi színházi élményekkel gazdagítsa, amelyekben a kultúrához való hozzáférés kevésbé biztosított. Ezért is fontos lépés, hogy 2023-tól kiterjesztve működésünket, a határokon túlnyúlóan a Kárpát-medence magyar lakta közösségeit is célba vesszük. A Ferenczy István alprogram Erdélyt és Kárpátalját célozza, a Kaszás Attila alprogram a Felvidék és Ausztria magyar közösségeit fedi le, míg a Soltis Lajos alprogram a Délvidék, Horvátország és Szlovénia területeire juttatja el a színházi élményeket. Remélem, hogy a háborúnak mihamarabb vége szakad, és Kárpátaljára is sikerül eljutnunk már jövőre.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!