Pesti Srácok

A színház kereteit feszíti szét a magyar nyelvű színjátszás hőskorát bemutató, stílusteremtő tévéjáték, a Déryné ifiasszony

A színház kereteit feszíti szét a magyar nyelvű színjátszás hőskorát bemutató, stílusteremtő tévéjáték, a Déryné ifiasszony

A Déryné Program egyik alappilléreként megalakult Déryné Társulat 2020. szeptemberében mutatta be Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony című drámáját, amely a vándorszínészet hőskorába, a magyar nyelvű színjátszás születésének reményekkel és sikerekkel, nélkülözéssel és küzdelmekkel teli világába kalauzol. Ebből a darabból született meg a szeptember 19-én, az Urániában bemutatott tévéjáték, amelyet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Vidnyánszky Attila rendezett. Az alkotásról Kis Domonkos Márk producerrel, a Déryné- program igazgatójával beszélgetünk.

LSZF- 061.HU

Miért fontos színháztörténetileg az a pillanat, amiben Déryné Széppataki Róza élt? Kvázi mit köszönhetünk nekik?
Déryné a kőszínház előtti világ legnagyobb magyar színésznője. Abban a hőskorban, amikor a magyar színházi élet megerősödött, intézményesült, amikor színházak sokasága alakult meg. Déryné óriási hittel és elhivatottsággal a magyar nyelvű színjátszás ügyéért harcolt, a megteremtését, meghonosítását a történelmi Magyarország területén neki köszönhetjük. Nem véletlenül választottuk névadónknak, hiszen hozzá hasonlóan ugyanazért a célért küzdünk nap mint nap, mindössze annyi különbséggel, hogy ekhós szekér helyett a mi színművészeink mikrobusszal járják az országot, de hitvallásunk megegyezik: Színház mindenkinek!
A fotón Szemerédi Bernadett, Kis Domonkos Márk és Tarpai Viktória
PestiSracok facebook image

Miért nevezhető ez a tévéjáték egy stílusteremtő alkotásnak?
A feldolgozás szétfeszíti a színház kereteit, míg az első két felvonást a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán vettük fel, addig a harmadikban a deszkákat elhagyva kimentünk a szabadba és külső helyszínen, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben forgattunk. Vidnyánszky Attila rendező a színház és a filmes eszközöket vegyítve egy új, hibrid műfajt hozott létre. A tévéjátékot 2021 áprilisában kezdtük el rögzíteni a fenti két különleges helyszínen, a közel száz fős stáb káprázatos látvány- és fantáziavilágot teremtett. Rövid idő állt a rendelkezésünkre, csupán nyolc forgatási nap, de nagyon gördülékenyen és fegyelmezetten zajlott a munka, kiváló szakemberekkel dolgozhattunk együtt.

Hogyan köszön vissza a filmben Vidnyánszky Attila rendezői stílusa? Ugye köztudott, hogy ő szeret egyszerre több színészt mozgatni a színpadon. Ez itt lehetséges volt? Okozott ez bármilyen kihívást a forgatás alkalmával? Szükséges volt az eredeti darab forgatókönyvét átdolgozni a mozgóképes adaptáció miatt?
Vidnyánszky Attila rendezéseiben valóban nagyon sok a párhuzamos síkon zajló jelenet, és ez a filmben is tetten érhető, de ez inkább a vágóasztalon dőlt el, mintsem a felvételkor. A forgatáson ugyanis a színházi előadás szövegkönyve mentén haladtunk, az utómunkálatok feladata volt, hogy a végtermék már csak azokat a jeleneteket tartalmazza, amelyek a mozivásznon érvényesülnek jobban. Így lett a háromórás darabból két óra tizenkilenc perc.

Hol láthatja a közönség a filmet, és igazából mi a valódi célja az alkotásnak, mit szeretnétek vele üzenni, közvetíteni?
Bízunk benne, hogy a Duna TV hamarosan műsorra tűzi, folynak már a tárgyalások ez ügyben. Emellett országjáró turnéra indulunk vele, reméljük, hogy a határon túli, magyarlakta településekre is sikerül elvinni és közönségtalálkozóval egybekötött vetítéseket szervezni. A tévéjáték megalkotásával, ahogy a színházi produkcióval is névadónk, Déryné Széppataki Róza, és az ő munkássága előtt kívánunk tisztelegni elsősorban, de további fontos célként fogalmazódott meg, hogy a filmet olyan helyekre is el tudjuk juttatni, ahová a befogadóhely adottságai miatt a színházi előadást nem, ez által a történetet egy sokkal szélesebb közönséggel, köztük a fiatalabb generációval is sikerül megismertetni. Mindamellett a két évvel ezelőtt megkezdett munkánk megkoronázásának is tekinthető, a Déryné Program idén csaknem kilencszáz előadást valósított meg, ami közel 500 ezer kilométer utazást jelent.

Bővülés elé néz a Déryné- program. Ez mit jelent pontosan, és a háború sújtotta Kárpátaljának hogyan tud segíteni?
A programunk elsődleges célja, hogy azokat a térségeket is minőségi színházi élményekkel gazdagítsa, amelyekben a kultúrához való hozzáférés kevésbé biztosított. Ezért is fontos lépés, hogy 2023-tól kiterjesztve működésünket, a határokon túlnyúlóan a Kárpát-medence magyar lakta közösségeit is célba vesszük. A Ferenczy István alprogram Erdélyt és Kárpátalját célozza, a Kaszás Attila alprogram a Felvidék és Ausztria magyar közösségeit fedi le, míg a Soltis Lajos alprogram a Délvidék, Horvátország és Szlovénia területeire juttatja el a színházi élményeket. Remélem, hogy a háborúnak mihamarabb vége szakad, és Kárpátaljára is sikerül eljutnunk már jövőre.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.