Elhunyt Wittner Mária '56-os szabadságharcos - A 061.hu videójával emlékezünk rá

Elhunyt 85 éves korában Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője - tudatta a család szerdán. Wittner Máriát legutóbb irodalmi élményeiről kérdezte a 061.hu, a videóban arról is mesél az '56-os szabadságharcos, hogyan tartották a lelket benne fogsága alatt az irodalom klasszikusai.

061.hu

A tájékoztatás szerint Wittner Máriát gyors lefolyású, súlyos betegség után érte a halál szerda hajnalban Budapesten. Temetéséről később intézkednek.

Wittner Máriát legutóbb irodalmi élményeiről kérdezte a 061.hu, az alábbi videóval emlékezünk rá (22:33-tól):

Wittner Mária 1937. június 9-én született Budapesten. Kétéves korától a karmelitáknál nevelkedett, a rend intézményeinek államosításakor, 1950-ben került vissza az anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta. A gimnáziumot félbehagyta, gépíróként dolgozott Szolnokon. 1955-ben gyermeke született, akit egyedülálló anyaként nem tudott nevelni, állami gondozásba kellett adnia. 1956 elején Budapestre költözött.

Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz, a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. November 4-én a harcokban aknarepeszektől megsebesült, kórházba került. A forradalom leverése után néhány hetet Ausztriában töltött, de végül visszatért Magyarországra és segédmunkásként dolgozott.

1957. július 16-án letartóztatták, 1958. július 23-án, 21 éves korában "fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás" vádjával első fokon halálra ítélték.

Kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként, majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én ítéletét életfogytiglanra változtatta. Tizenhárom évnyi raboskodás után, 1970. március 25-én, az utolsó forradalmárok között szabadult, de amnesztiát nem kapott. Szabadulása után varrónőként, majd takarítóként dolgozott, 1980-ban rokkantnyugdíjas lett.

Az ország a rendszerváltozás után ismerte meg nevét, aktív szerepet vállalt számos 1956-os szervezet munkájában, 1989-től a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) elnökhelyettese, 2002-től a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A forradalomról, börtönéveiről több visszaemlékezést írt. Életéről portréfilm készült Hóhér, vigyázz! címmel.